22961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás thorium, zirkonium és az yttriumcsoport elemeinek előállítására

Megjelent 1901. évi november lió 'c9-ón. MAGY. UU KIR. SZABADALMI f||j|í HIVATAL szabadalmi leiras 22961. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. •MM ••••••••^••••••MBanaHBWaHHHMKTTnS^BHHBHÍMHBHMHMHÍMB^ Eljárás thorium, zirkonium és az yttriumcsoport elemeinek előállítására. SIEMENS ÉS HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 junius hó 8-ika. Az eddig előállított thorium, valamint zirkonium és az yttriumcsoport elemei azzal a hátránnyal bírnak, hogy nehezen hozhatók a földolgozásuknál és alkalmazásuknál szük-i seges alakba. Ez a nehézseg. mellyel a közönséges módon előállított fémeket az alkalmazásuknak megfelelő alakba, pl. elektromos lámpák számára izzópálczika alakjába hozhatjuk, főképen azon alapszik, hogy az ismeretes előállítási eljárásoknál csak poralakú fémeket kapunk, melyeket rendkívül magas olvadási pontjuknál fogva igen nehéz összefüggő testté egyesíteni. Arra vagyunk tehát utalva, hogy az egyesítést magas nyomással vagy kötőanyagok hozzáadásával végezzük. Az első módszer, nevezetesen a magas nyomással más anyagok hozzáadása nélkül való egyesítés, többféle technikai nehézséggel jár. A második eljárásnak, a kötőanyaggal való egyesítésnek, először ellene szól az a körülmény, hogy idegen anyagoknak hozzáadása nem mindig kívánatos, másrészt pedig organikus kötőanyagok alkalmazása esetén, a kötőanyagot el kell szenesíteni, mely műveletnél fönforog az a veszedelem, hogy az illető fémes test oxydálódik és ez által hasznavehetetlenné válik. Ezeket a nehézségeket a jelen eljárással teljesen elkerüljük, a mennyiben olyan kiindulási anyagot használunk, mely egyszerű hevítésnél fémre és egy illó alkati-észre bomlik. Az ilyen anyagokból idegen anyagok hozzáadásával vagy ezek nélkül formáljuk a kivánt testeket, pl. pálczikákat, szálakat ós más efféléket, melyek azután a rákövetkező izzítási műveletnél kellő szilárdságú összefüggő fémtesteket adnak, hasonlóan ahhoz, a mint az izzólámpák gyártásánál kollodiumból szálakat formálunk, melyek egyszerű kiizzításnál szénszálat adnak. A szálaknak az illető vegyületekből való formálásánál vagy illó indifferens anyagokat vagy pedig ismert módon csekély mennyiségű elszenesíthető organikus anyagokat adhatunk hozzá. Igaz ugyan, hogy az utóbbi esetben csekély mennyiségű karbidok képződnek, melyek azonban a szálak minőségét általában nem befolyásolják hátrányosan már azért sem, mert a kiváló nitrogén folytán a karbidnak teljes vagy részleges redukálása következik be. Fémek előállítására fönt említett eljárásunknál kiindulási anyagul a fémeknek a periodikus rendszer ötödik csoportjába tartozó elemekkel való vegyületeit használjuk. Ezen vegyületeket megkapjuk, ha az ötödik