22954. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szitanyílások tisztántartására

Mej ielent 1901. évi november lió 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 22954. szám. X/i. OSZTÁLY. Szerkezet szitanyílások tisztántartására. GRAEPEL HUGÓ GÉPGYÁROS BUDAPESTEN. A szabadialom bejelentésének napja 1901 junius hó 15-ike. A jelen találmány tárgyát szitanyílások tisztántartására illetőleg ezek eldugulásának megakadályozására szolgáló szerkezet képezi, mely föltétlenül biztos hatásán és igen egyszerű elrendezésén kívül még az által tűnik ki, hogy annak alkalmazhatósága teljesen független az illető szita specziális rendeltetésétől illetőleg a szitát tartalmazó gép berendezésétől vagy működésmódjától. A találmány tárgyát képező szerkezet a mellékelt rajzban két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrák a szerkezet fölülnézetét láttatják nyugalomban illetőleg mozgásban lévő szitánál; a 3. ábra a szerkezetnek egy módosított foganatosítási alakját tünteti föl. A találmány szerint a szitafölületen helyenként megerősített (1) simítókat rendezünk el, melyek tetszőleges hajlékony vagy ruganyos anyagból, pl. gummiból, gyapotból, kenderből, drótból stb. készíthetők és tetszőleges, pl. rúd- vagy csőalakú harántmetszettel bírhatnak. Bárminő anyagból és bármily harántmetszettel készítjük is a simítókat, ezek a jelen találmány szerint mindig akként rendezendők el, hogy a szitafölületen a megerősítési pontok között lazán feküdjenek, úgy hogy a szita mozgásánál a laza részek a tehetetlenségük folytán föllépő reakczió hatása alatt lengésbe hozassanak. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) simítok gummizsinegekből varnak készítve, melyek végeiken (2) és (3)-nál a szitakerethez erősítve és az ezen pontok közti részükkel lazán fekszenek a szitafölületen. A 3. ábrában föltüntetett foganatosításnál a simítok az egymáshoz képest eltolt (2 4 5 6 7 8 3) pontokban vannak megerősítve. Könnyen belátható, hogy a sziták mozgatásánál a simítóknak a megerősítési pontok között lazán fölfekvő részei a tehetetlenség következtében föllépő reakczió hatclScl folytán ide-oda lendíttetnek, e közben fölváltva a teljes és szakadozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe jutnak és a szitának a határhelyzeteket jelölő vonalak közötti részeit folyton súrolják, miáltal a szitaszövet egyszersmind membránszerű rezgésbe jön és ezen rezgés, valamint a simítok súroló hatása következtében tisztán tartatik, a mennyiben a szita-