22932. lajstromszámú szabadalom • Hevederes vászon görfüggöny
Megjelent 1901. évi november lié 28-án. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL szabadalmi leiras 22982. szám. VlII/'f. OSZTÁLY. Hevederes vászon görfüggöny. BÓDI FERENCZ KAPUS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 junius hó lá-án. Közisraeretes, hogy a jelenleg használatban lévő görfüggönyök mily hátrányokkal bírnak. Az egyszer már használatban volt vászon a rajta lévő sok varrás miatt továbbra hasznavehetetlen. A fölszerelés oly komplikált, hogy a magánosok úgyszólván nem is képesek azt maguk eszközölni és kénytelenek ehhez egy kárpitost hívni, ami pedig költséggel jár. Ha egy 30—40 karika vagy 6—7 zsinór közül csak egy is fölmondja a szolgálatot, a függöny hasznavehetetlenné válik. A sok karika miatt a zsinór gyorsan kopik, a vászon használaton kívül rendezetlenül fekszik össze-vissza gyűrve és végre ha pl. csak lenn azaz az ablak alsó részén akarunk árnyékot, akkor kénytelenek vagyunk egy kis friss levegőről lemondani és az egész ablakot befüggönyözve tartani. Jelen találmány a fönt említett hátrányokon segítendő egy hevederes görfüggönyt tárgyal, mely egyszerű szerkezeténél fogva bárki által könnyen kezelhető, nincsen rajta karika és a fölhúzás illetve leeresztés csak egy zsinórral eszközöltetik. Lényeges újítás továbbá az, hogy nem kell az egész ablakot befüggönyözve tartani, ami meleg nyári napokon nagyon előnyös levegő bejutás czéljából, hanem lehet vele az ablak hosszirányában illetve fölül vagy alúl tetszész szerint szabad rést hagyni. Egyszerű szerkezeténél fogva a használatban lévő görfüggönyökkel arra nézve is versenyezhet. A találmányt a mellékelt rajz mutatja. A görfüggöny főrészben áll az (a) főhengerből, a (b és c) megfelelő pálczákból, a függönyszövetet tartó (h) hevederekből, egy (f) csigából, melyre a (z) zsinór van erősítve, továbbá az (a) fahenger végein lévő (h) vascsapokból, az ablakrámán megerősített (i) csapágyakból és a (d) függönyszövetből. Az ablak nagyságának megfelelőleg kiszabott (d) függöny (vászon vagy szövet) alsó és fölső végén egy a pálcza nagyságának megfelelő fölszegést eszközlünk, amelyek közül a fölsőbe egy (b) pálczát fűzünk, melynek végeibe és közepébe előzetesen a hevederek szélességének megfelelő széles réseket készítünk, az alsóba pedig ugyancsak egy (c) hengert fűzünk nehézség gyanánt azon czélból, hogy a függönyt kifeszítve tartsa, illetve annak lebocsátását kívánatra eszközölje. Az előbb említett (b) pálczán eszközölt kivágásokhoz hasonlókat csinálunk az (a) fahengeren is, melyekbe a (h) hevederek végeit megerősítjük. Ugyancsak az (a) fahenger végein egy-egy vascsapot alkalmazunk, melyeket a már előze-