22931. lajstromszámú szabadalom • Vulkanizálási eljárás

Megjelent 11)01. évi november hó 28-án. MAGY. Km. SZABAD ALMI 1|9M HIVATAL szabadalmi leírás 229B1. szám. XI b. OSZTÁLY. Vulkanizálási eljárás. IFJ. BOUBN ÁGOSTON OSBORN GUMMIGYÁROS BRISTOLBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 junius hó 11-ike. A jelen találmány tárgyát vulkanizálási eljárás képezi, mely abban áll, hogy a gumraiból vagy hasonló anyagokból készült tárgyakat egy zárt tartályban előbb nagy nyomásnak és a vulkanizáláshoz szükséges hőmérséknél kisebb hőfokoknak, ezután pedig a vulkanizálási hőmérséknek vetjük alá. Az első műveletnél, melyet a vulkanizálandó tárgyak tömörítéséhez elegendő nagy nyomásnál, de aránylag kis hőmérséknél foganatosítunk, levegőt, illetve más közömbös, vagyis oly gázt alkalmazunk, mely mint például a nitrogén vagy a szénsav a gummival vagy ennek alkatrészeivel nem egyesül; a második művelet keresztülvitelénél pedig a vulkanizálásuál ismeretes módon levegőt vagy gőzt alkalmazunk. Ha a vulkanizálási gőzzel foganatosítjuk, akkor mindkét műveletet egy és ugyanazon tartályban végezhetjük. Ha ellenben a vulkanizálási levegővel foganatosítjuk, akkor az első műveletet az ennél szükséges nagy belső nyomást kibíró tartályban végezzük, ezután a tárgyakat ezen tartályból kiveszsziik és egy közönséges vulkanizáló kemenczébe rakjuk, melyben azokat a szokásos módon vulkanizáljuk. A mellékelt rajzban oly berendezés van föltüntetve, melynél mindkét műveletet egy és ugyanazon tartályban végezhetjük. Az ezen czélra szolgáló (a) tartály, mely oly szilárdsággal bír, hogy a szükséges nyomást kibírja, a (b) szivattyúval van öszszekötve, mely a levegőt a (c) csövön keresztül az (a) tartályba nyomja. Az (a) tartályban lévő levegőt a szükséges (a vulkánizálási hőmérséknél kisebb) hőmérsékig hevítjük, még pedig egy gőzköpeny segélyével, mely az (a) tartályt körülveszi és a gőz bevezetésére szolgáló (k) csővel, valamint az annak elvezetésére szolgáló (k) csővel van összekötve; lehet azonban a levegőt az (a) tartályba való bevezetés előtt más szerkezetek, pl. az (f) hevítő készülék segélyével is fölhevíteni, melyben a (c) kigyócső van elrendezve. A közömbös fluidum vagy gáz az atmoszféra nyomástól számítva 7-5 atmoszféra vagy ennél esetleg nagyobb nyomással is bírhat. A nyomás nagyságát és annak behatási idejét természetesen a kezelendő tárgyaknak megfelelően választjuk. így pl. sárczipők kezelésénél elegendő 26—3*7 atmoszférányi maximális nyomást alkalmazni, a hol is a nyomást a hőmérsékletnek körülbelül 110° C-ig való fokozása közben körülbelül 30—50 perczig hagyjuk behatni és azt a hőmérsék növekedése szerint körülbelül 0'37 atmoszféráig csökkentjük. Miután a tárgyakat aránylag kis hőmér-