22917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vaschrom festék előállítására

Megjelent lí)01. évi november hó 2 -án. HAGY. tfÉfc KIK SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leiras 22917. szám. ív/f. OSZTÁLY. Eljárás vaschróm festék előállítására. Du HAAGEN ALBERT CHEMIKUS R/M KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 30 ika. A chrómsav és vasoxyd vegyületei már ismételten képezték vizsgálatok tárgyát, de ezek a vizsgálatok gyakorlati eredmények­hez nem vezettek és a vaschróm festékek kereskedelmi forgalom tárgyát nem képezik. Annak oka, hogy ezek a festékek ipari al­kalmazásra nem találtak, kétségkívül ama körülményben keresendC, hogy az eddig ismert eljárásoknál az előállításnál használt chrómsavnak csak egy részét sikerült ki­csapni, míg annak nagyobb része oldatban maradt és így a gyártás költségeit igen tetemesen nagyobbította. Kletzinsky V. 1872-ből származó közle­ménye (Dingler's Polyt. Journ. 207. köt. 83. 1.) a bázikus chrómsavas vasoxydot is­merteti, mely sziderinsárga név alatt vált ismeretessé és mint ólommentes, fény- és levegőálló sárga festék kiváló alkalmazást nyerhetne. Ezen közlemény szerint: «A sziderinsárga előállításánál a követ­kező anyagmennyiségek jönnek egymással kölcsönhatásba: 433 rész kristályos vas­chlorid teljes elbontására 1473 súlyrész két­szer chrómsavas kálium szükséges, ekkor 378 súlyrész bázikus chrómsavas-vasoxyd vagy sziderinsárga válik le, ezenkívül 1049 súlyrész úgynevezett chrómsavas chlór­kálium képződik, mely 389 súlyrész chróm­savas káliummal oldatban marad.» Ez az eljárás tehát a drága chrómsó ki­használását nem engedi meg, mert a chróm­savnak csak 30 százalékát sikerül átalakí­tani, míg 70% oldatban marad. Kletzinsky szerint a sziderinsárga képlete: Fe2 Os . 3 Cr 0, Ha 0. Dr. Kayser Rudolf szerint (Mitth. (les bayer. Gewerbemuseums zu Nürnberg, 1875, 42. 1.) a világos narancssárga csapadék, me­lyet közömbös chrómsavas káliumnak meg­savanyított vaschloridoldattal való kicsapá­sánál kapunk, az Fe2 (CrO<) 3 vagy Fe2 08 .3Cr0s képletnek felel meg és Kletzinsky határo­zottan megjegyzi, hogy az ekként előállított sárgaszínű csapadék gondos kimosás után chrómsavon, vasoxydon és vizén kívül más alkatrészt, nevezetesen chlórt vagy káliumot nem tartalmaz. Elliot és Storer, kik ugyancsak foglalkoz­tak a chrómsavas vasoxid előállításával és a sárga csapadékot vastimsóval és chróm­savas káliummal állították elő (1. Gmelin-Kraut, Handbuch der Chemie, 6. kiadás, 1872. III. kötet. 414. 1.), eme festőanyag képlete gyanánt a következő képletet adják: Fea 03 Cr 03 . Az én rendszerem szerint előállított fes­tékek bázikus kettős sók, melyek összetétele a bázikus vastimsók összetételével hason-

Next

/
Oldalképek
Tartalom