22911. lajstromszámú szabadalom • Gép tetőcserepek, burkolattéglák és hasonló tárgyak gyártására

tolás után önsúlyának hatása alatt leeső (Hl) bélyegzők túlságos nagy erővel ütközzenek fölfekvési fölűletükhöz. A 6. és 7. ábrában egy, a jelen találmány szerint szerkesztett kézi sajtó van föltüntetve. Ezen sajtónál a fölső bélyegző a (3) csavar hatása alatt áll, mely a (4) harántdarabban forog és fölső végén a lendítő súlyokkal és a (2) függélyes forgató rúddal ellátott kétkarú (I) emeltyűt hordja. A (d) harántdarab erős (5) rudakkal vagy egy megfelelő, öntött vasból készült kerettel az állvány vízszintes (6) lemezéhez van kötve. A fölső bélyegző ezen szerkezetnél a (C2) harántrésszel szilárdan van összekötve, melyre a (3) csavarnak alsó vége hat. A (C2) rész az (5) rudak között vezetődik és a (D) rudak segélyével az (F) emelő lemezzel van összekötve, melyen a függélyes (G) rúd átjár; a (G) rúd, fölső vége, a több (Hl) bélyegzővel ellátott kitoló bélyegzőt hordja. A (G) rúdnak alsó (Gl) vége gummiütközővel van ellátva, mellyel a rúd (12)-nél a (13) emeltyűre támaszkodhatik. Az (F) lemez itt is egy (J) menesztő lemezt hord. mely a (G) rúd számára középen lyukkal van ellátva. Ha a fölső bélyegzőt lefelé mozgatjuk, akkor ez az (F) és a (J) lemezt magával viszi mindaddig, míg a (8) rúd az (F) lemez (9) nyílásán át nem hatol: ezen rúd fölső végének a (G) rúd felé fordított, rézsútosan lemetszett fejrésze ekkor a (J) lemezt oldalt annyira eltolja, hogy a (J) lemez a (G) rúdnak (g4) része alá kerül, úgy hogy a bélyegző későbbi fölemelkedésénél a (G) rúd az (F) emelő lemezzel együtt fölfelé mozog. Ha az (F) lemez fölfelé mozgása közben legmagasabb helyzetébe jutott, a (d) lemeznek ellenkező vége a (11) nyúlvány alsó rézsútos fölűletével jön érintkezésbe, minek következtében a (G) rúd ismét szabaddá válik és az alsó bélyegző a (13) emeltyű (12) részére esik. A bélyegző esési magasságát a (14) kézi kerékkel ellátott csavarorsó segélyével szabályozhatjuk. A (13) emeltyű, melynek egyik vége ugyancsak súllyal van ellátva, arra szolgálhat, hogy a kitoló bélyegző legmélyebb állását és ennek megfelelően az előállítandó tégla egyik szélességi méretét meghatározza. A (T) töltő szekrény ide-odamozgatására a (14) fogasrúddal együttműködő (15) fogaskerék (7. ábra) van elrendezve. A matricza a 6—9. ábrákban föltüntetett módon bizonyos számú (18) lemezből, közbenső (19) darabokból és erős (17) véglemezekből van összeállítva, mely részek hosszú (20) csavarok segélyével vannak összeerősítve. A matricza belső fölületei a kitoló bélyegző minden lökete közben önműködően olajoztatnak. Ezen czélból az (E) matricza alsó fölülete és a (K) lemez (1. ábra), ill. ö) lemez (6. ábra) tölső fölülete közötti tér a (P) lemezek által van körülvéve úgy, hogy egy tartály keletkezik, mely az olaj fölvételére szolgál. A bélyegzők fejei körülfutó hornyokkal vannak ellátva, melyek a bélyegző fölfelé mozgásából az olajat magukkal viszik. Ezen hornyokba nemezt vagy más, az olajat fölszívó anyagot illeszthetünk be. A (Z) olajtartály megtölthetésére és hogy a kitoló bélyegző hirtelen leesésénél az olaj utat találjon, a kis (Zl) tartályt (2. ábra) rendezzük el, mely a (Z) tartállyal az (Y) cső által van összekötve. A matricza belső fölületeinek olajozására természetesen a kézi sajtónál is hasonló tartályt és segédtartályt rendezhetünk el. Az 1—5. ábrákban bemutatott gép működési módja már most a következő: Mindenek előtt a (T) szekrényt a fölhasználandó anyaggal megtöltjük. A 2. ábrában a (T) szekrény azon állásban van föltüntetve, a melyben a matriczától való viaszamozgását megkezdi. A (g) tengely, melyet az említett szíjkorongok és fogaskerekek segélyével hozunk mozgásba, a (B) görbületi korongot a 2. ábrába berajzolt nyíl irányában forgatja. A (B) korong forgása következtében az (N NI) bélyegző a (Cl) görgő segélyével lefelé mozgattatik, úgy hogy a bélyegzők alsó végei a matriczákba behatolnak és az anyagot összesajtolják. A (Cl) görgő és az (N NI) bélyegzők