22902. lajstromszámú szabadalom • Újítások hajtott forgó alvázzal bíró lokomotivokon

Megjelent 1901. évi november lió 25-én. MAGY SZABADALMI W KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22902. szám. V/c. OSZTÁLY. Újítások hajtott forgó alvázzal bíró lokomotívokon. HAGANS KERESZTÉLY GYÁROS EBFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 28-ika. A szóban lévő találmány tárgyát képező újításoknak az a czéljuk, hogy a hajtott forgóállvánnyal bíró lokomotivokat lehetőleg nagy sebességgel járathassuk, tehát egyrészt annak káros mozgásait elkerülhessük, másrészt pedig lehetőleg sok tengelyét kapcsolhassuk egymással, tehát lehetőleg sok tengelyét használhassuk föl hajtótengely gyanánt. Súlyt fektettünk továbbá arra is, hogy a lokomotív tengelyei elég nagy elmozdulást végezzenek és ezért kis sugarú görbületeknél is kényszermozgásszerűen helyesen álljanak be. A találmány tárgya a csatolt rajzokon látható. Az 1. ábra a lokomotív hajtás módját mutatja be, ha a mellső forgózsámoly tengelyei a hajtott tengelyek, a 2. ábra a túlhevítővel ellátott lokomotív hosszmetszete, a 3. ábra a gép alvázának fölülnézete, melynek öt hajtott tengelye és egy forgó tengelye van, a 4. ábra az üreges tengely szerkezetét ábrázolja, az 5. ábra egy berei dezés, mely a hengerek által kifejtett \áltozó erőt egyenletesen viszi át a hajtórudakra, a 6. ábra az 5. ábrán látható berendezés egy kiviteli módozata, hogy egy hajtórúdról két tolattyúrudat lehessen működtetni. A gép általános elrendezése a követe kező: Lokomotivokat, nevezetesen az úgynevezett Hagans-lokomotivokat kapcsolt alvázzal Hagans Keresztélynek 210814. sz. franczia szabadalma szerint eddig csakis oly módon lehetett szerkeszteni, hogy a forgóállványt a főállvány mögött alkalmazták, tehát hogy a forgóalváz hátul volt. A gép biztos vezetése szempontjából azonban a fix főállvány keréktávolságát bizonyos minimum alá csökkenteni nem lehetett, tehát a mellső kerekek kis sugarú pályaszakaszokon a sínekkel meglehetősen nagy szöget képeztek, úgy hogy az abroncsok és sinek nagy mérvű kopásán kívül ily lokomotivoknál főleg a kisiklás veszélye miatt nagyobb menetsebesség sem megengedhető, sem lehetséges nem volt. Az 1—4. ábrán látható lokomotivszerkezetnek az a czélja, hogy a megengedhető menetsebességet a biztonság és az egész gép biztos vezetésének csökkentése nélkül tetemesen nagyobbíthassuk. A találmány szerint ezt oly módon érjük el, hogy a haj-