22902. lajstromszámú szabadalom • Újítások hajtott forgó alvázzal bíró lokomotivokon

Megjelent 1901. évi november lió 25-én. MAGY SZABADALMI W KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22902. szám. V/c. OSZTÁLY. Újítások hajtott forgó alvázzal bíró lokomotívokon. HAGANS KERESZTÉLY GYÁROS EBFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 28-ika. A szóban lévő találmány tárgyát képező újításoknak az a czéljuk, hogy a hajtott forgóállvánnyal bíró lokomotivokat lehe­tőleg nagy sebességgel járathassuk, tehát egyrészt annak káros mozgásait elkerül­hessük, másrészt pedig lehetőleg sok ten­gelyét kapcsolhassuk egymással, tehát le­hetőleg sok tengelyét használhassuk föl hajtótengely gyanánt. Súlyt fektettünk továbbá arra is, hogy a lokomotív tengelyei elég nagy elmozdu­lást végezzenek és ezért kis sugarú gör­bületeknél is kényszermozgásszerűen he­lyesen álljanak be. A találmány tárgya a csatolt rajzokon látható. Az 1. ábra a lokomotív hajtás módját mu­tatja be, ha a mellső forgózsámoly ten­gelyei a hajtott tengelyek, a 2. ábra a túlhevítővel ellátott lokomo­tív hosszmetszete, a 3. ábra a gép alvázának fölülnézete, melynek öt hajtott tengelye és egy forgó tengelye van, a 4. ábra az üreges tengely szerkezetét áb­rázolja, az 5. ábra egy berei dezés, mely a henge­rek által kifejtett \áltozó erőt egyenlete­sen viszi át a hajtórudakra, a 6. ábra az 5. ábrán látható berendezés egy kiviteli módozata, hogy egy hajtó­rúdról két tolattyúrudat lehessen működ­tetni. A gép általános elrendezése a követe kező: Lokomotivokat, nevezetesen az úgyneve­zett Hagans-lokomotivokat kapcsolt alváz­zal Hagans Keresztélynek 210814. sz. fran­czia szabadalma szerint eddig csakis oly módon lehetett szerkeszteni, hogy a forgó­állványt a főállvány mögött alkalmazták, tehát hogy a forgóalváz hátul volt. A gép biztos vezetése szempontjából azonban a fix főállvány keréktávolságát bizonyos mi­nimum alá csökkenteni nem lehetett, tehát a mellső kerekek kis sugarú pályaszakaszo­kon a sínekkel meglehetősen nagy szöget képeztek, úgy hogy az abroncsok és sinek nagy mérvű kopásán kívül ily lokomotivok­nál főleg a kisiklás veszélye miatt nagyobb menetsebesség sem megengedhető, sem le­hetséges nem volt. Az 1—4. ábrán látható lokomotivszerke­zetnek az a czélja, hogy a megengedhető menetsebességet a biztonság és az egész gép biztos vezetésének csökkentése nélkül tetemesen nagyobbíthassuk. A találmány szerint ezt oly módon érjük el, hogy a haj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom