22892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hullámos csövek előállítására

Megjelent lí)OÍ. évi november lió 25-én. MAGY. KIR szabadalmi l§§g hivatal SZABADALMI LEIRAS 22892. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás hullámoscsövek előállítására. keller emil mérnök és holey ferencz művezető floridsdorfban. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 14-ike. A hullámoscsövek előállítására szolgáló ismert eljárások szerint, pl. esztergapadon való nyomás által vagy valamely megfelelően alakított magon galvanoplasztikus úton lecsapott fémrétegből gyártott hullámoscsöveknek az a nagy hátrányuk, hogy az előállított hullámoscsövek falvastagsága nem minden ponton azonos. Ez a körülmény abból magyarázható, hogy az anyagot a nyomószerszámmal való megmunkálásnál helyenként gyengítjük, illetőleg hogy a galvanoplasztikus eljárásnál a mag kiemelkedő részein vastagabb fémréteg válik le, mint a mélyedésekben. A találmány már most oly hullámoscső előállítását engedi meg, melynek falvastagsága mindenhol azonos és melynek falai épen ezért, ha a csövet hosszanti tengelye irányában összenyomjuk, teljesen egyenletes ránczokba fekszenek, mint az pl. hajlékony fémcsöveknél, kompenzáló csöveknél, fűtő- és szárító elemek gyanánt használt csöveknél kívánatos. Ez az eljárás lényegében véve abból áll, hogy vékonyfalú fémcsövet hullámvonalszerű profillel bíró csavarmentes magra húzzuk és az által, hogy a csavarmenetes mag-és a csővég fölött fölhúzott csavarházat fölváltva előre és hátra forgatjuk, az előre csavarásnál fogva tartott, a visszacsavarásnál ellenben a csavarháa eltolódásában résztvevő csőbe fokozatosan meneteket hengerelünk be. Az által, hogy a csövet hossztengelye irányában összenyomjuk, a meneteket annyira közelítjük egymáshoz, hogy azok egymással majdnem érintkeznek, miáltal a cső hajlékonyságát és rugalmasságát nagyobbítjuk. A csatolt rajzon az 1., 2. és 3. ábra a munkafolyamat három fázisát mutatja be. A 4. ábra a kész hullámos cső hosszmetszete a cső össze nem nyomott állapotában, az 5. ábra pedig az összenyomott cső metszete és nézete. (a) egy fix mag, melynek végén hullámvonal szerint profilált csavarmenetei vannak. Erre a magra húzzuk a megmunkálandó, hengeres (b) csövet, úgy hogy a mag végén néhány menet födetlenül maradjon. A (c) csavarházat, melynek belső átmérője a cső kétszeres falvastagságával nagyobb, mint a magnak csavarmenetes részei és melynek ürege a mag felé fordult végén tölcsérszerüen kiöblösődik, az (a) magra annyira fölcsavarjuk, hogy az a (b) csőbe néhány menetet benyomjon. A művelet megkezdésénél a cső végét a magra czélszerűen némileg