22863. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő készülék
\ nem terheli meg. Ez által a gázharang egyenletes megterhelését, a mi már a törzsszabadalomnak is részben czélját képezte, sokkal tökéletesebb módon érjük el és egyúttal elkerüljük a karbid- és az adagoló tartály közötti összeköttetés létesítésére szolgáló hajlékony összekötő csövet. Hogy a (13) gázharang a (26) és (22) tartályok közötti merev összeköttetés és ezen tartályok helytálló ágyazása daczára szabadon mozoghasson, a gázharang födelének egy nyílásába a fölül nagyobb átmérőjű és nyitott, alul pedig zárt, kettős falú (47) tartály van tömítetten beszerelve, mely alsó hengeres részével a gázharang belsejébe nyúlik; ezen hengeres rész bizonyos magasságig vízzel van megtöltve, melybe a (22) adagoló tartályhoz csatlakozó, előnyösen szintén kettős falú (49) csőtoldatnak külső fala merül be, úgy hogy a gázharang belseje és a küllevegő között oly vízzár létesül. mely megakadályozza, hogy az acetyléngáz a gázharang és a (49) csőtoldat közötti laza kapcsolat helyén a szabadba áramoljék. A (22) adagoló tartálynak helytálló elrendezése folytán a (28) adagoló szelepet működtető szerkezetet is módosítani kellett, a mi a következő módon foganatosíttatott: A (7) víztartályban kampók segélyével megerősített (80) határrúdon egy az (50) csap körül forgatható kétkarú emeltyű van ágyazva, mely (51) karjával a (13) gázharang belső oldalán elrendezett (53) ütközőnek, (52) karjával ellenben a (29) szeleprúdra erősített (31) ütközőnek pályájába nyúl. Ha tehát a (13) harang siilyed, az (53) ütköző az (51) kart lefelé, az (52) kart pedig fölfelé nyomja, mely utóbbi ekkor a (31) ütközőhöz támaszkodva a (28) szelepet fészkéről leemeli, a mikor is a karbid a (22) adagoló tartályból a víztartályba hull. A harang megemelkedésénél az (51) emeltyűkar az (53) ütköző hatása alól fölszabadul, úgy hogy a (28) szelep önsúlya folytán fészkére esik. A szelep tehát ezen szerkezetnél is azonnal záródik, mihelyt a gázharang alsó határállásából a szeleplöket hosszának megfelelő darabbal emelkedett. A mint a rajzból látható, a szelepet működtető kétkarú emeltyűnek (52) karja a (31) ütközőre egy ennek középvonalán kívül eső pontban hat, vagyis az ütközőre exczentrikus nyomást gyakorol, minek következményeképen a (31) ütköző és ezzel a (29) szeleprúd és a (28) szelep az (52) kar fölfelé ható nyomásának megszűnésével bekövetkező sülyedésnél egy kissé elfordul. A (28) szelep ezen elforgása következtében a szelepfészket mindig tisztán tartja és megakadályozza az adagoló nyílásnak a karbidszemcsékkel való eldugulását. Az üzem nagyobb biztonsága és az egyenletes nyomásnak minden körülmények között való föntartása czéljából a törzsszabadalom készülékénél is alkalmazott (14) csapot, mely a készülék üzembehelyezésekor a levegőnek a gázharangból való kibocsátására szolgál, akként rendezzük el, hogy az egyszersmind biztosítószelep gyanánt szolgáljon. A föltiintetett foganatosítási példában ezt az által érjük el, hogy a (7) víztartály külső oldalára a (46) csap körül forgatható (45) emeltyűt szereljük, melynek fölső szabad végét a (14) csap (44) fogantyújával egy peczek segélyével vagy más tetszőleges módon összekapcsolhatjuk. Az üzem megkezdése előtt, vagyis akkor, midőn a (14) csap a törzsszabadalomban leirt módon a levegőnek a gázharangból való kibocsátása czéljából néhányszor kézzel nyitandó és zárandó, a csap (44) fogantyúját a (45) emeltyűből kikapcsoltán tartjuk; mihelyt aztán a készüléket üzemre kész állapotba hoztuk, a (45) emeltyűt a (44) fogantyúba bekapcsoljuk, minek következtében a (45) emeltyű a (44) fogantyút a gázharang emelkedésénél elforgatja és a csapot megnyitja, mihelyt a gázharang emelkedése, illetőleg a gáznyomás valamely véletlen folytán a megengedett mértéket túlhaladja, úgy hogy ekkor a gáz (15) csövön át a szabadba áramlik. A (14) csap működtetésére szolgáló szerkezet természetesen sokféleképen módosítható a nélkül, hogy ez által a találmány lényege megváltoznék. így pl. lehetne a forgatható (45) rúd helyett egy a víztartá-