22855. lajstromszámú szabadalom • Állító berendezés vasúti váltókhoz

legalább is egy csomó sín kerül egy kerék alá. Az összes nyomósiriek akként vannak egymással összekötve, hogy a (Z Zl) lemezek egyikének mozgatása által együttesen működtetnek. A 6. ábrából láthatjuk, hogy a (d) csuklók egyrészt csapok segélyével a nyomósineken, másrészt a külön alaplemezeken, de rendszerint magán a sínen elrendezett (dl) tartókon vannak megerősítve. Mindegyik nyomósínre azonkívül csap segélyével egyegy (do) hajtórúd van szerelve, melyet a (Do) vagy (Dol) lengő karral működtetünk. A nyomósineknek ezen elrendezése, kapcsolatban egy kettős váltóval ismeretes. Találmányom már most a nyomósinek működtetésére szolgáló szerkezetre vonatkozik. Eme szerkezet az (Y Yl) hengerekben lévő sűrített levegő segélyével működtetik. Az illető hengerek dugattyúi összekötő rudak segélyével (Z Zl) tolattyúlemezekkel vannak összekötve. Eme tolattyúlemezek mindegyike egy-egy (z) illetve (zl) hasítékkal van ellátva, melyek egy diagonálisan álló részből és vízszintes, egymással és a lemezek mozgásirányával párhuzamos végekből állanak. Mindegyik hasítékba egy a (w), illetve (wo) váltórudon elrendezett görgő van mozgathatóan behelyezve, úgy hogy a tolattyúlemez mozgatásánál a váltók a diagonális hasítékban mozgó görgők által elállíttatnak és miután a görgők a hasíték vízszintes részét elérik, helyzetükben rögzíttetnek. A váltónyelveket valamely alkalmas váltózárral szerelhetjük föl, az őrházban pedig egy tetszőleges jelzőszerkezetet alkalmazhatunk a fönt leirt szerkezettel kapcsolatban. A rajzon föltüntetett kiviteli példán (S Sl) reteszek, melyek a váltónyelveket normális és beállított helyzetükben alkalmas és ismeretes módon rögzítik. A váltókat nem lehet azalatt elállítani, mialatt kocsi van rajtuk, mivel a nyomósinek a mótor mekanizmus hatásának ellentállanak és a biztosítózárak nincsenek kikapcsolva. Úgy a (Z) mint a (Zl) tolattyúlemezen két (z4) illetve két (z5) görgővel ellátott (z2) illetve (z3) összekötő rúd van forgathatóan megerősítve (2. és 4. ábra). A görgők a (T) illetve (TI) vezeték hasítékaibau vezetődnek. A vezetékek belül üregesek és párhuzamos oldalfalakkal birnak, melyekben a vezetékhasítékok vannak elrendezve. A (z2) és (z3) összekötő rudak végein a görgők között a (z20) illetve (z30) csuklók foglalnak helyet, melyek csapok segélyével a (Z2) illetve (Z3) lengő tengelyre szerelt (Z20) illetve (Z30) lengő karral vannak összekötve. A lengő tengely négyzetalakú keresztmetszettel bírhat. Mindegyik lengőemelőre több (Do) lengőkar van szerelve (6. ábra), melyek mindegyike a nyomósinek egyikével a (do) összekötő rúd ségélyével van összekötve. A (Z2 Z3) lengő tengelyek (Zo2 és Zo3) lengőkarok segélyével és a (Zo4) csukló által akként vannak összekötve, hogy ha a (Z2 Z3) lengőtengelyek egyike a hozzátartozó nyomósineket működteti, akkor a másik tengely is mozgattatik és így a hozzátartozó nyomósineltet működteti. A (T és TI) vezetéktestekben elrendezett hasítékok, mint azt a 2. ábra mutatja, egyegy középső vízszintes (t) résszel és kétkét mélyített (tl és t2) véggel vannak ellátva. A (z2 z3) összekötő rudak végén elrendezett görgők ezen hasítékokba egész mozgáspályájuk alatt beillenek. Az (Y Yl) hengerek dugattyúinak lökete úgy van választva, hogy a (z4) illetve (z5) görgők a vízszintes (t) hasíték egyik végétől annak másik végéig mozgattatik. Ha már most a váltó normális vagy elállított állásban van, akkor a (z4) vagy (z5) görgők a középső (t) rész egyik vagy másik végén van. Ha az (Ao Aol) keresztező darabok és a (c cl) váltónyelvek az 1. ábrán látható helyzetben vannak, akkor a (z4) görgő a (t) hasíték jobboldali végén áll (2. ábra). Ha már most a másik (z5) görgő a (t) hasíték baloldalán foglal helyet és a dugattyú útján működtetett váltókat be akarjuk állítani, akkor a (z3) összekötő rudat és a (z5) görgőt a (t) hasíték jobb vége felé kell mozgatnunk. Minthogy azonban a két váltó mekanizmus a (Zo4) csukló útján egymással össze van