22846. lajstromszámú szabadalom • Robbanás ellen biztosított generátor gőznek hevítés útján való rögtönös fejlesztésére

- 3 -kon a (19) csukló fölső oldalukon a (20) zár segélyével vannak összekötve. Bármily módon legyenek is az elemek szerkesztve, azoknak az (1) szekrénybe való szerelésük után az ezen kinyúló (11 12) csővégeket az 1. és 2. ábrákban föltüntetett módon a szekrény külső oldalán elrendezett (21) csövek segélyével kötjük össze egymással. A vizet a (22) csövön át az első elem csövének alsó ágába vezetjük és ezután a berajzolt nyilak irányában az egyik elemből a másik elemben alulról fölfelé ts ezután a következő elem csövének alsó ágába áramoljék. Az egyes elemekben fejlesztett gőz a(23) csőbe tódul, mely azt a (24) spirális csőbe vezeti, melyben a gőz megszárad, mielőtt a (25) cső által a fogyasztási helyhez vezettetnék. A (24) csőben bizonyos nyomású gőzt tarthatunk vissza, melynek segélyével egy önműködő vízkeringtető szivattyú motorját elindíthatjuk, hogy a különben szükséges kézi szivattyú alkalmazását elkerüljük. A helyett, hogy a vizet az összes elemeken egymásután hajtsuk keresztül, lehet azt két vagy több áramban is áthajtani, mely esetben a (24) cső közös gőzgyüjtőként szolgál. A (22) csövet a vizet keringtető tetszőleges szerkezetű szivattyúval kötjük öszsze, melyet az említett mótor hajt. A szivattyút előnyösen két vagy több ily dugattyúval látjuk el, melyek igen gyors egymásutánban kis löketeket végeznek, hogy ekként az elemek a lehető legegyenletesebben tápláltassanak. A szivattyút czélszerűen akként rendezzük el, hogy azt szükség esetén kézzel is működtethessük; vagy pedig lehet, a mint az 1. ábrában föl van tüntetve, a (22) csőből a (27) csövet elágaztatni, melyet egy külön kézi szivattyúval kötünk össze. A fejlesztőt azonkívül az 1. ábrában föltüntetett (28) segédtartállyal szereljük föl, mely a (29) csövön és a (30) visszacsapó szelepen át a (22) csővel hozható összeköttetésbe. A segédtartályt akár a mótor által hajtott szivattyú segélyével, akár pedig közvetlenül a vízcziszternából kétharmad részig vízzel töltjük meg, (31) részébe pedig a (32) csövön át, pl. egy a rajzban föl nem tüntetett kompresszor segélyével, sűrített levegőt szorítunk be, mely a vizet, mihelyt a (33) csapot megnyitjuk, a kivánt mennyiségben az elemekbe hajtja. A (33) csapot előnyösen három furattal készítjük, hogy a (22) csövet a szükség szerint akár a (26), akár a (27), vagy (29) csővel köthessük össze. A (28) segédtartályra a (34) vízszinmutató üveget szereljük, a gőzfejlesztő (1) szekrényét (2. ábra) pedig azbesztből, vagy más hasonhatású anyagból álló (35) réteggel vesszük körül. Hogy az üzem megszakításakor az elemeket a tűz hatása alól lehetőleg kivonjuk, egy második, a 2. ábrában pontvonalkázottan rajzolt (36) kürtőt rendezünk el, mely a legalsó elem alatt torkol a tüzelő térbe. Ez utóbbit a rendes kürtő mellett vezetjük fölfelé és az egyik kürtőben a (37), a másikban pedig a (38) csapóajtót rendezzük el, melyeknek segélyével a tűzgázoknak az elemekre való közvetlen behatását az üzem félbeszakításakor megakadályozhatjuk. A tüzelő tér ajtaját egyrészt a láng kicsapásának és másrészt a hideg levegő betódulásának megakadályozása czéljábóla2. ábrában föltüntetett (6) csapóajtó gyanánt képezzük ki, mely a (39) fogantyúval v?n ellátva. A (6) csapóajtón a (40) tölcsért rendezzük el, melynek (41) födele, mihelyt a reárakott tüzelőanyag a tüzelőtérbe csúszott, a (42) ellensúly hatása folytán önmagától záródik. Ezen önmagától záródó födelet akár egymagában, akár a csapóajtóval egyetemben alkalmazhatjuk, a mennyiben ezek oly részek, melyek a jelen találmány lényegének megváltoztatása nélkül sokféleképen módosíthatók. A tüzelést természetesen akár szilárd, ! akár csöppfolyós tüzelőanyag számára ren-