22844. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor

Megjelent 1901. évi november lió 19-én. MAG*. SZABADALMI KlíL HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22844. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Kondenzátor. ABWÁRME-KRAFTMASCHINEN-GESELLSCHAFTMIT BESCHBÁNKTER HAFTUNG CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 10 ike. A jelen találmány tárgya egy új kondenzátor, mely főkép az úgynevezett hideg gőzök, tehát pl. kénessavnak, ammóniáknak és hasonlóknak kondenzálására való. Külső elrendezésében a jelen találmánybeli kondenzátor nem különbözik a hajtógépeknél használatos fölületkondenzátoroktól, csak hogy ezekkel szemben lényege ferde választó falaknak a kondenzáló térben való alkalmazásában áll, a melyeknek a kondenz-folyadék lefolyhatik, és legmélyebb pontjaikon alkalmazott lyukakon a kifolyó nyíláshoz vezethető. Ez által azt érjük el, hogy a kondenzkamrának fölső részeiben lecsapódó folyadék nem csöpög a mélyebben fekvő csövekre, és ezeknek hatásfokát ez által nem csökkenti. A mellékelt rajz 1. ábrája hosszmetszetben, a 2. ábrája keresztmetszetben tünteti föl a találmánybeli kondenzátort. Az (a) hengerben tehát a kondenzáló térben (b) csövek a két (c c) végfalban tömítve rendeztetnek el. Ezen falak előtt a külön fölerősített (d) falak által (e e) kamrák képeztetnek, melyek a hűtőfolyadék bevezetésére, elosztására és elvezetésére szolgálnak. Az (e) kamrákban, a rajzban bal felől alúl befolyó folyadék keresztfalak által a nyilakkal jelzett kigyózó úton kényszerül keringeni. A kondenzálandó gázok fölül (f)-nél azon az oldalon lépnek a kondenzhengerbe, a melyen a folyadék levezettetik, míg akondenztermék alúl a másik oldalon (g)-nél távozik. Hogy már most a gőzöket ne egyszerűen fölülről lefelé egyenes úton vezessük a hűtőcsövek mentén végig, hanem nekik az ellenkező áramlás tökéletesítésére a hengernek hosszirányában is mozgást kölcsönözzünk, erre szolgálnak a (h i) válaszfalak, melyek közül a fölső a jobboldali (c) végfalnál kezdődik, és majdnem a másik végfalig ér, míg a másik a baloldali falnál kezdődik és a jobb fal közelében végződik, így a gázok a (h) fal fölött balra, a (h) és (i) falak között balról jobbra, és az (i) fal alatt ismét balra áramlani kényszerülnek. A (h) és (i) falak nem vízszintesek, hanem lejtősen vannak elrendezve, minek az a fontossága van, hogy a kondenzált folyadék, mely a falakon lecsapódik, rajtuk lejtőik irányában lefolyik, és legmélyebben fekvő pontjaikon alkalmazott (hl il) lyukakon a (g) kifolyó nyílás felé eltávozik. Ily módon a mélyebben fekvő csövek megkíméltetnek