22843. lajstromszámú szabadalom • Újítás töltőkályhákon
Megjelent 1901. évi november fió 19-én. MAGY. jj§| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22843. szám. II/h. OSZTÁLY Újítá s töltőkályhákon. WINTER RÓBERT KERESKEDŐ HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 24-ike. Ismeretes, hogy a töltőkályhák aknái oly kövekkel burkoltainak be, melyek belső fölületiikön rovátka- vagy hasítékszerű csatornákkal bírnak a száraz lepárlásból eredő gázok fölvételére és ezeknek az elégési tér magasabban fekvő szakaszához való vezetésére. Ezen csatornák eddig ismert elrendezésük mellett végig ugyanazon mélységgel bírnak, úgy hogy a burkolókövek végig egyenlő átmérőjű aknát képeznek. Azonban a merőlegesen fölfelé haladó csatornáknak az emelkedő magasság szerint folyton több gázt kell befogadniok s így fölszívó hatásuk magasabban fekvő szakaszaiban fokozatosan csökken s azért ezen csatornák eddigi elrendezésük mellett nem felelhettek meg tökéletesen föladatuknak. Ezen hátrányon részben az által akartak segíteni, hogy a töltőaknában különböző magasságban szívó- vagy húzatcsöveket rendeztek el, melyek e keletkező gázokat fölfelé vezették. Azonban könnyen belátható, hogy ezen csövek a kályháknak eddigi egyszerű berendezését nagyon komplikálttá teszik s egyszersmind a kályhák beszerzési árát is tetemesen növelik. A mellékelt rajzlapon az 1., 2. ábránkét egymásra merőleges hosszanti metszetben, míg a 3. és 4. ábrán két keresztmetszetben föltüntetett elrendezés segélyével a föladat a legegyszerűbben és legczélszerűbb módon megoldatik, még pedig az által, hogy a kályha aknája nem olyan kövekkel burkoltatik ki, melyeknek külső fölülete és csatornái egymással párhuzamosak, hanem a burkoláshoz ékszerű alakkal bíró kövek alkalmaztatnak, melyeknek elül nyitott csatonái merőlegesen haladó hátsó falakkal bírnak. A csatornák keresztmetszeti alakja mindenkor a körülmények szerint választható meg. Az ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a csatornákba levegő is hatolhat a hamúhullatóból, azon czélból, hogy a lepárlási gázokkal elegyedve, ezeknek tökéletesebb elégése biztosíttassék. A hamúhullatóból a csatornákba vezető nyílások czélszerűen a rostély széleinél vannak elrendezve, mely utóbbiakon a burkolófalazat nyugszik. Előnyös, ha a csatornák hátsó végüknél szélesebbre készíttetnek, mint mellső végüknél. Mint látható, ezen elrendezés mellett a töltőaknának bármily magasságában fejlődő lepárlási gázok betódulhatnak az illető magasságnak megfelelő mélységgel bíró elől nyitott csatornákba és ezekben fölszállhatnak, a nélkül, hogy szabad mozgásukban I akár az alacsonyabban, akár a magasabban