22822. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényképészeti objektiv-zárak önműködő kiakasztására
Megjelent 1901. évi november hó 9-én. MAGY. g|?| KIR SZABADALMI l§|l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22822. szám. IX/f. OSZTÁLY. Berendezés fényképészeti objektív-zárak önműködő kiakasztására. WEISS KÁROLY MÜFESTÓ STRASSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 8 ika. A jelen találmány tárgyát berendezés ké- | pezi fényképészeti objectiv-zárakon, mely- | nek segélyével a zár kiakasztása akként szabályozható, hogy a fényképész úgy pillanat, mint nem pillanat-fölvételnél elegendő idővel rendelkezzék, hogy önmagát lefényképezendő az objectiv elé mehessen. Ilyen berendezések magukban véve ismeretesek, ezekkel szemben a jelen találmány tárgyát képező berendezés lényege az, hogy azon időt, mely a hajtószerkezet megindítása és a zár kinyílása közt eltelik, tetszés szerint szabályozhatjuk. Ezenkívül nem pillanat-felvételeknél a jelen berendezés segélyével a megvilágítás tartama is tetszés szerint szabályozható. A berendezés egy a fényképező készüléken alkalmazott és óramű által hajtott tárcsából áll, mely elállítható mutatókkal van ellátva. E mutatók előre meghatározott időpontban a kiakasztó billentyűt, illetőleg kiakasztó gombot működtetik. A mellékelt rajzon a találmány tárgya két kiviteli alakban van bemutatva és pedig : 1. és 2. ábrák a berendezés elülnézetét mutatják, egy kiakasztó billentyűvel kapcsolatban, míg a 3. ábra a berendezést egj kiakasztó gombbal kapcsolatban ábrázolja. Az (a) fényképező kamra egyik oldalán egy (b) tárcsa van elrendezve, mely beosztással vau ellátva és egy óramű által a nyíl irányában forgásba hozható. A (b) tárcsára két elállítható (d) és (f) mutató van szerelve, melyek (g) illetőleg (gl) állító csavarok segélyével a kivánt helyzetben rögzíthetők. Ha egyszerű pillanat-fölvételekhez való zár kiakasztásáról van szó, ahol tehát az (o) billentyűnek csupán egyszeri lenyomása válik szükségessé, akkor elegendő az (f) mutatót egy bizonyos osztályzatra beállítani, a mint ezt például az 1. abra mutatja, és a fényképész, ha önmagát is le akarja fényképezni, elegendő idővel rendelkezik, hogy helyére mehessen, amíg az (f) mutató az (o) billentyűig a (z) utat megteszi. Miután az (f) mutató a (b) tárcsán elállítható és a tárcsa, ha az óraművet a fényképész megindította, igen lassan forog a nyíl irányában, a fényképésznek meg van adva a lehetőség az objectivtől esetleg jóval távolabb eső helyre is eljutni, mivel a kiakasztás előbb be nem következik, mint amikor az (f) mutató az (o) billentyűt lenyomja. Nem pillanat-fölvételekhez való zárnál az í objectivzár kiakasztása teljesen úgy megy