22816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sétapálczák és egyéb hasonló alakú tárgyak előállítására

31egjelent 1901. évi november hó 9-én. MAGY. g^j KIR SZABADALMI |B|[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22816. szára. VT/l>. OSZTÁLY Eljárás sétapálczák és egyéb hasonló alakú tárgyak eló'állítására. G. RAU CZÉG PFORZHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április 28-ika. Elsőbbsége 1900 deczember 11-től kezdődik. A sétapálczák, esőernyőbotok stb. fogan­tyúját gyakran nemes fémekből vagy értékes fémötvözetekből pl. doubléből külön darab gyanánt állítják elő és alkalmas módon a pálczához erősítik. Ezen fogantyúk ürösek lévén, könnyen behorpasztatnak és ezenkívül a pálczával csak igen nehezen köthetők össze tartósan és szilárdan, a miért is gyakran megtörténik, hogy a fogantyú a pálczáról leválik. Ezen oknál fogva kívá­natos, hogy a fogantyú és a pálcza között az eddiginél erősebb és biztosabb össze­köttetés létesítessék. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint a fogantyú és a pálcza között igen tartós és szilárd összeköttetést létesítünk, még pedig az által, hogy a pálczát egy fémcsőből, előnyösen aczélcsőből készítjük, melynek azon végére, mely a fogantyú megerősítésére van szánva, valamely nemes fémből, nemes fémek ötvözetéből, illetőleg doubléből előállított rövid hüvelyt húzunk rá. Ezután a pálczának ezen végét a kivánt alakra hajlítjuk, mi által a pálczát képező cső és az ennek végére ráillesztett hüvely között oly tartós összeköttetés létesül, mely a pálcza bármily hosszú használata után önmagától föl nem oldódhatik; sőt a fo­gantyú erőszakos visszahajlításánál sem j lehet a fogantyút a pálczáról lehúzni, mivel i a fogantyú és pálcza fölső vége sohasem hajlítható vissza oly pontosan, hogy a fo­gantyú lehúzása keresztülvihető volna. A jelen eljárás szerint előállított séta­pálczák stb. igen tartósak, mivel a nemes fémből készült hüvely a pálczát képező szilárd cső által igen hatásosan merev-íttetik és ennélfogva be nem horpad. A következőkben a jelen eljárás két fo­ganatosítási módját a mellékelt rajz nyomán közelebbről ismertetjük. Az 1. és 2. ábrák szerint, melyek a séta­pálczát az előállítás két stádiumában láttat­ják, a pálczát képező egyenes (a) aczélcső fölső végére a nemes fémből készített (b) hüvelyt toljuk rá és ezután ennek fölső szélét az 1. ábrában (c)-nél látható módon befelé hajlítjuk. Erre a pálcza fölső részét a fogantyú képzése czéljából a 2. ábrában föltüntetett vagy más tetszőleges alakban meghajlítjuk. Végül a meghajlított rész végén lévő nyílást a (d) lemez segélyével befödjük, melyet előnyösen a külső hüvely­hez forrasztunk; a pálczán esetleg még az (e) gyűrűt rendezzük el. A 3. ábra szerint a mindkét végén nyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom