22811. lajstromszámú szabadalom • Betét tejczentrifugák számára

_ 2 -10. ábra a 8. és 9. ábrák szerinti betétet alkotó lemezek egy módosított alakját ábrázolja, végre a 11. és 12. ábrák a 3. és 4. ábrákhoz hasonlóan az elkülönített folyadékrészecskék útját ábrázolják a vízszintes csövekkel vagy Gzellákkal bíró betéttel fölszerelt tejczentrifugán keresztül. A betét több lemezből van összeállítva, melyek vagy fésűszerűen vannak kimetszve, mint az 1. ábra (a és b), vagy a 7. ábra (c és d) lemezei, vagy pedig azok egyik fele hosszúsági vagy szélességi irányban haladó kimetszésekkel van ellátva, míg a többi tömör lemez, mint a 6. ábra (e és f), vagya 10. ábra (g és h) lemezei. A lemezek egymásra helyeztetnek, vagy egymásba tolatnak, úgy hogy köztük számos függélyes (2. és 5. ábra) vagy vízszintes (8. és 9. ábra) négyszögkeresztmetszetű (i) csövek vagy czellák képződnek. A betét czélszerűségi szempontból szakaszokra van osztva, például, mint a 2. és 8. ábrákon látható, hat szakaszra, melyek sugárirányban elhelyezett függélyes (k) falak közt vannak elrendezve, mely falakhoz a lemezek odaerősíthetők, úgy hogy a betét egy összefüggő egészet képez. Lehet azonban a lemezeket a (k) falak közt lazán is elrendezni. Az (1) kimetszések (1., 6. és 7., 10. ábrák) jóval szélesebbek, mint a minő a lemezek vastagsága, úgy hogy az egyes (i) csövek vagy czellák egymással hosszú keskeny résszerű nyílások útján közlekedhetnek. Ha pl. a lemez vastagsága 0.7 mm., akkor a kimetszések szélessége 1.5 mm.-nek vesszük, úgy hogy a tömör lemezrész mindkét oldalán 0.4 mm. széles rés képződik. A teljes tejet a czentrifuga fenekére fölülről egy középen elrendezett (m) csövön át vezetjük, mely ekkor rögtön a betét keresztbe fektetett lemezeire hatol és a betét egyik oldalának mentén a könnyebb tejrészecskék (a tejföl) a czentrifuga középpontja felé tovacsúsznak, míg a nehezebb részecskék (a tej) a lemezek másik oldala mentén a czentrifuga köpenyfölülete felé tereltetnek, úgy hogy a már egyszer szét-I választott részecskék kereszteződése telje| sen lehetetlenné van téve. Az oldalirányban I való tovamozgással egyidejűleg a folyadékj részecskék föl is emelkednek, úgy hogy a le-I fölözött tej fönt a czentrifuga köpenyfö-I lületén rendes módon kidobatik a készűlékj bői, míg a tejföl fönt a czentrifuga kö-i zéppontjában leszedhető. A 3. és 4. valamint a 11. és 12. ábrák a folyadékrészecskék vándorlását mutatják a czentrifuga különböző pontjain, még pedig úgy függélyes, mint vízszintes czellákkal bíró betétnél. Az (1) nyilak azon utat jelölik, melyet a könnyebb folyadékrészek (a tejföl) tesznek meg a czentrifuga középpontja felé, míg a (2) nyilak a nehezebb folyadékrészecskéknek (a tejnek) a czentrifuga köpenyfölülete felé való tovamozgását jelzik. Az ábrákból látható, hogy a tejföl- és a tejrészecskék mindig a lemezek ellenkező oldalai hosszában csúsznak tova, úgy hogy az ellenkező irányban tovamozgó folyadékrészecskék kereszteződése teljesen ki van zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Betét tejczentrifugák számára, mely számos egymás mellett elrendezett, függélyes vagy vízszintes, négyszögkeresztmetszetű (rhombusalakú) csőből vagy czellából áll, melyeknek sarkai mentén fölváltva a belső- és külső oldal felé a czellák hosszirányában haladó keskeny, résalakú nyílások vannak, akként hogy valamennyi czella a lehető legnagyobb tejlefölöző fölület mellett egymással kapcsolatban áll és a kifelé, valamint a befelé tovamozgó folyadékrészecskék a czellafalak ellenkező oldalai mentén csúsznak tova azon czélból, hogy a már egyszer szétválasztott folyadékrészecskék kereszteződése lehetetlen legyen. 2. Az 1. pontban igényelt betét, mely fésűszerűen kimetszett és egymásba illesztett (1. és 7. ábrák) vagy részben tömör