22802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előre meghatározott vegyi összetétellel és a szükséges fizikai tulajdonságokkal bíró, mesterséges érczdaraboknak és mesterséges érczmasszának bármily apró érczből való előállítására

- 4 -tehát 40°/0 czementet tartalmaz. Azután ezen első keverékből 1 súlyrészt 25 súlyr. apró ércczel keverünk össze. Az így nyert keverék ll-38°/0 czementet tartalmaz. Végre ezen második keverék egy súlyrészét két súlyrész tiszta apró ércczel keverjük össze, a mi a kivánt 3'8% czementtartalmú masszát adja. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint az apró érezek előzetes pörkölése után, a mennyiben ez szükséges volna, portlandczementtel való frakczionált keve­résnek vetjük alá, a mikor is a portland­czementet vagy tisztán vagy más hydrauli­kus czementekkel keverve alkalmazzuk; a keverési arány a következő: 100 súlyrész apró érezre rendesen 3—6, ritkán 6-5 súly­rész portlandczementet veszünk, a mikor is a szükségelt mennyiséget az apró érez fizi­kai tulajdonságai, a portlandczement neme, a mesterséges éreznek rendeltetése és jel­lege szerint állapíttatik meg. Ha a portland­czementet keverékben alkalmazzuk, akkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a portlandczementnek a keveréknek leg­alább 34°/o-át kell kitenni és hogy az ércz­masszának abból legalább is 3°/0 -ot kell tartalmaznia és hogy a keveréknek össz­mennyisége a masszában a súlynak 4-5°/„ és 9°/0 -át tegye ki. Ha meggondoljuk, hogy valamennyi hyd­raulikus czement a qualitativ vegyi analy­sis szempontjából azonos, quantitative pedig önállóságuknak és vegyi összetételök stabi­litásának megtartása mellett különbözik és ha másrészt meggondoljuk, hogy azok, mint a portlandczement, közönséges és nagy hő­fok mellett többé-kevésbbé stabilok, akkor azonnal világos, hogy azok igen használ­ható anyagokat képeznek oly kombinácziók előállítására portlandczementtel, melyeknél egynemű anyagokat, mint kovaföldet, agyag­földet, kalcziumoxidot, részben vasoxidot és magnéziumoxidot is 0" 1 %-ig alkalma­zunk, mi által egyenletes vegyi összetétel­lel bíró kötőanyagot kapunk, a mit azonban nem érhetünk el, ha portlandczementet agyaggal (mely kovatöldből és timföld­ből áll) és márgával (mely szénsavas mész­ből, magnéziumból, kovasavból, timföld­ből és gyakran szénsavas mészből áll) keverünk, még pedig a márga vegyi össze­tételének egy és ugyanazon darabban is észlelhető rendkívüli nagy változékonysága következtében. Másrészt minden önálló hidraulikus cze­ment sajátos fizikai tulajdonságokkal bír (a kö­tés gyorsasága, összenyomás elleni szilárdság a megkeményedés után, higroszkopiczitás, állandóság az atmoszférikus behatások el­len stb.), úgy hogy portland-czementnek hi­draulikus czementtel való keverése által a kivánt fizikai tulajdonságokkal, pl. össze­nyomás elleni szilárdsággal bíró érezdara­bokat állíthatunk elő. Portland-czementet bizonyos mennyiségű vízzel megnedvesí­tünk, a mikor is teljesen mellékes, vájjon a víz közönséges hőmérséklettel, fölhevített állapotban vagy gőz alakjában, vegyileg tisztán vagy különböző oldatokkal, pl. mész­tejjel keverten alkalmaztatik-e vagy sem. Az ekként előállított, nedves keveréket sajtó alá visszük, melyből azt tetszés sze­rinti nagyságban és alakban, tömören vagy nyílásokkal ellátva hozhatjuk ki; bizonyos idő múlva azok gyakorlatilag a természetes érczekhez igen közel álló szilárd testekké alakulnak át. Ha az érezmasszába szerves vagy szer­vetlen anyagokat akarunk bevinni, akkor következőképen járunk el: Ha az anyag kemény és vízben nem oldható, akkor azt porrá törjük és frakczionált keveréssel leg­először is portland-czementtel keverjük, az így nyert keveréket pedig az apró ércczel. Ha azonban az anyag vízben oldódik, mint pl. szóda, akkor abból annyival többet ada­golunk, mint a mennyi belőle a sajtolás alkalmával kipréselt vízzel eltávolodhatik. Ha végre az anyag olajos természetű, mint pl. ásványolaj vagy megolvasztott kőszén­kátrány, akkor azt a következő módon ada­goljuk az érezmasszába: Az apró érczet legelőször is czementtel keverjük, vízzel megnedvesítjük és állatjuk, míg a czement­nek a vízzel való kötési folyamata meg nem kezdődik; a kötés befejezése után az adagolandó olajos anyagot hozzákeverjük a

Next

/
Oldalképek
Tartalom