22799. lajstromszámú szabadalom • Likacsos gummiszövet

- 2 -egyszerű lánczfonallal és egy vetülékcsévével készült. A szövet szélein, úgyszintén annak belsejében, egymástól alkalmas távolságban szorosan beszőtt (a) hosszcsíkok vannak elrendezve, melyek több közönséges lánczfonalak fölváltva kétszer lesznek a lánczfonalból és egynéhány közéjük helyezett gummiszálból állanak és rendes kötéssel vannak a vetülék által bekötve. Ezen szorosan bekötött (a) hosszcsíkok között a szövet kígyózó kötéssel van készítve. Az (a) hosszcsíkok mindkét oldalán és két ilyen hosszcsík között a közepén egyegy rugalmas (b, b), illetőleg (c) "lánczfonal van elrendezve, mely alap- vagy bolyhfonal gyanánt szolgál és mellyel egy-egy közönséges (d, d), illetőleg (e) fonal, mint hurkokat képező fonal kapcsolódik. A kígyózó fonalak áthurkolódása ismert módon azáltal létesíttetik, hogy a hurkokat képező fonal az alapfonal alatt fölváltva, annak jobb- és baloldalára vezettetik és pedig a rajzolt példában minden második vetülék után történik a fonalak eme helyváltoztatása. Minden egyes hurok tehát két vetülékfonalat köt le és pedig azáltal, hogy a gummi vetülékfon alak fölött és az alapfonal alatt vau tovavezetve. A (b, d) fonalak által képezett hurkok végre a (c. e) fonalak által képezett hurkokhoz képest el vannak tolva, akként, hogy ha az előbb említett fonalak hurokjai az _(1, 2), (3, 4), (5, 6) stb. vetülék fonalpárokat kötik be, a (c, e) fonalak hurokjai a (2, 3), (4, 5) és (6, 7) stb. vetülékfonalpárokat foglalják össze. Amint már a bevezetésben említettük, a szövés közben egymástól egyenlő távolságokban bevezetett vetülékfonalak a kész árúnak a szövőszékről való levétele alkalmával összezsugorodás következtében a kígyózó kötéssel készült csíkokban is szorosan egymás mellé jutnak és egyenes iránj'b^u haladnak. Ha azonban a szövetet, csak kis mértékben is kifeszítjük, amint az a rajzon látható, akkor a hurkok által rugalmas alapfonalak bizonyos helyén rögzített vetülékfonalak egymástól eltávolíttatnak és a zeg-zug alakú irányban helyezkednek el, ami likacsok keletkezését eredményezi. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak a most leírt kiviteli alaktól abban különbözik, hogy itt a (b, d) fonalak hurokjai az (1, 2), (4, 5), (7, 8) stb., a (c, e) fonalak hurokjai pedig a (3, 4), (6, 7), (9, 10) stb. vetülékfonalpárokat fogják össze, a közöttük lévő vetülékfonalak ellenben egyszerűen a rugalmas alapfonal alatt és az illető kigyózó fonalak fölött vannak elvezetve. Ezen fonalelrendezés által a gummifonalák a szövet fonákján jobban eltakartatnak. Különben az eredmény ugyanaz. A 3. ábrán harmadik kiviteli alak gyanánt egy olyan szövet van bemutatva, mely két vetülékfonallal készült és ezen vetülékfonalakon ugyanazon szádon átvezetve, tehát mindkettő fölváltva egy ide-oda haladó mozgást végez. A szilárd szövetcsíkok közt az előbb leírt kivitelekhez hasonlóan elrendezett három (b, d), (c, e) és (b, d) kígyózófonalpár hurkolódása itt teljesen egyenletes, azaz egymáshoz képest a hurkok nincsenek eltolva. A (b, c, b) alap- vagy bolyhfonalak szövés közben a szád középrészén foglalnak helyet, úgy hogy a fölső cséve által behelyezett (1, 2, 3, 4, 5) stb. fonalak a három rugalmas (b, c, b) alapfonal alatt, az alsó cséve által befektetett (I., II., III., IV., V. stb.) fonalak pedig azok fölött vezettet-i nek el. Emellett az alsó vetülékfonal-cséve egy ide-oda mozgása alkalmával behelyezett (I., II), (III, IV.), (V., VI.) stb. vetüléktonalpárok a három alapfonal mindegyikén egy hurok által lesznek bekötve és összetartva, amennyiben egyszer az alapfonaltól jobbra, másszor az attól balra fekvő hurokképzőfonal alatt vezettetnek el. Az alsó vetülékfonal-cséve által behelyezett (1, 2), (3, 4), (5, 6) stb. vetülékfoualpárok azáltal vannak bekötve, hogy kétkét hurok között az alap- és a hurkokat képező fonalak közé vannak vezetve. A be-