22797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomás alatt nagy hőfokra hevített folyadékokban rejlő energiának mótorikus czélokra való hasznosítására

- 7 -Két dugattyús gépnek ily elrendezése kevésbé előnyös, mivel ezen esetben az expandálás munkájának kihasználása az alacsony hőmérsékletnél forró folyadékok ismert sajátságainál fogva csak bizonyos határok között lehetséges, a mi oly hátrány, melyet a hideg gőzgépnek oly sebességmótorral való helyettesítése által, melynél a dugattyúsúrlódás, valamint a vezényszerkezet elmarad és az expanziós munka a legtágabb határokon belül érvényesülhet, kiküszöbölhetünk. A jelen találmány tárgyát képező és I. és II. alatt két foganatosítási módjában leírt eljárást valamely tetszőleges hőerőgépnél (gázmotornál, petróleummótornál, hőléggépnél, Diesel-motornál stb.) is alkalmazhatjuk, még pedig akként, hogy a nyomás alatt hevítendő folyadékot (vizet, kénessavat, ammoniákot stb.), mely a (c) sebességmótor (6. ábra) működtető közege gyanánt szolgál, az (m) hőerőgép munkahengerének hűtésére használjuk föl. Az ezen czélból a munkahengernek köpenye körül vezetett folyadékot, mely eközben nyomás alatt fölmelegszik, az alkalmas és minden oldalról zárt (a) tartályban gyűjtjük össze; a folyadékot az (r) csövön át a (c) motorba vezetjük és ezután az (e) kondenzátorban kondenzált gőzzel egyiitt valamely czélszerű szerkezet (tápszivattyú stb.) segélyével újólagos hasonló fölhasználás czéljából az (m) munkahenger hűtő köpenyén át az (a) tartályba vezetjük vissza. Víz alkalmazása esetén a gőzt vagy kibocsátjuk vagy pedig a fecskendős kondenzátorban kondenzálta tjük. Hogy ezen elrendezésnél a hőlégmótor égési termékének hőjét is hasznosítsuk, az (a) tartályt generátor gyanánt (7. ábra) is képezhetjük ki akként, hogy az (a) tartályban a (b) fűtő testet rendezzük el, mely a hőlégmótorból távozó gázok által hevíttetik. Ugyanezen czélra az eljárásnak II. alatt leirt foganatosítási módja is alkalmazható, csakhogy ezen esetben, a mint azt már többször említettük, az (e) kondenzátor helyett egy absorbeáló készüléket alkalmazunk, melyben a fölszabaduló gáz vagy gőz újólagosa n absorbeáltatik. Mindkét esetben az ismertetett kombinácziót egy vagy több a 4. és 5. ábrában föltüntetett rendszerrel hozhatjuk kapcsolatba akként, hogy ezek mindegyike számára más alkalmas működtető folyadékot választunk. Végül természetes, hogy valamely tetszőleges hőerőgép munkahengerének hűtésére használt és ezáltal nyomás alatt fölhevített folyadékot az előzőkben leírt eljárás szerint valamely (a) generátor fűtő közegeként használhatjuk föl, a mikor is teljesen mellékes, vájjon az illető folyadék a hőerőgép hűtő köpenyében történt fölhevítésénél csöpfolyós állapotban maradt-e meg, vagy pedig gőzöáíttetett SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nyomás alatt nagy hőfokra hevített folyadékokban rejlő energiának motorikus czélokra való hasznosítására, jellemezve azáltal, hogy ezen folyadékokat oly térbe áramoltatjuk, melyben kisebb nyomás uralkodik, minek következtében a gőz teljes expanziós munkája a folyadék részbeni gőzösítése közben az egész folyadéktömeg sebességévé változik át, hogy továbbá a kiáramló gőzfolyadékkeverékkel valamely sebességmótort (turbinát, Pelton kereket stb.) működtetünk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a sebességmótorban teljesített munka után a gőztől elkülönített folyadékot valamely ismert szerkezet (tápszivattyú stb.) segélyével a magas nyomású térbe vezetjük vissza, úgy hogy a folyadékot újra fölhasználhatjuk, az expandált gőzt ellenben vagy kiáramoltatjuk a motorból vagy pedig kondenzáljuk és az egész folyadékkal egyidejűleg vagy egymagában visszavezetjük a nagy nyomású térbe újólagos fölhevítés czéljából. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak