22794. lajstromszámú szabadalom • Tömlőkapcsolás

karmantyú mögött elhelyezett és ennek rög­zítésére is szolgáló (r) tömítőgyűrű és vé­gül a kapcsolásfél homlokfölületén alkalma­zott (k) gummitömítés. A kapcsolás (a) főrésze és a (cd e) kap­csoló kiugrások egy darabból vannak öntve, a kapcsoló kiugrások között pedig (3) ki­vágások vannak kiképezve, melyekbe a má­sik kapcsolásfél kiugrásai fogódzanak, ha a két (1 és 2) kapcsolás fölöt egymásba kap­csoljuk. A (c d e) kapcsoló kiugrásokban (m) üre­gek vannak kiképezve, melyekbe az (f) gyűrű vagy karmantyú (g) kilincsei vannak vezetve. Mindegyik kilincs vége némileg ki­nyúlik ama kiugrásból, melyben vezetve van és bizonyos határokon belül eme üregekben eltolódhatik. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli módo­zatnál az egyik kapcsoló kiugrásból kinyúló kilincs vége a másik fél szomszédos kap­csoló kiugrásából kinyúló kilincsbe fogód­zik. A 3., 4., 5. és 7. ábrán látható kiviteli módozatnál a kapcsoló kiugrásnak egy (n) orra van és ebbe fogódzik a szomszédos kap­csoló kiugrásból kiálló kilincs. Az (f) gyűrű vagy karmantyú a kapcsolás hátsó fölületére fekszik és a (g) kilincsek a gyűrű mellső homlok fölületéből állanak ki. (lásd a 6. ábrát). A (g) kilincseknek lej­tős vagy görbe fölületük van, úgy hogy ha a kilincsek erősen egymásra szorulnak, azok egymást kölcsönösen eltolják az (o) rúgó hatása ellenében, mely az (m) üregben a (g) kilincs mögött van elhelyezve és mely ezt a normális helyzetben tartja. A 3.; 4., 5. és 7. ábrán a (c és d) kap­csoló kiugrások ama fölületén, melyek egy­mással akkor, mikor a két (1 és 2) kapcsolás­felet egymásra szorítjuk, érintkeznek, az (n) orrok vannak alkalmazva, bár a (g) kapcsoló kilincsek akként is elrendezhetők, mint az az 1. és 2. ábrán látható, hogy azok egy­másba fogódzanak. Az (r) gyűrű csavarmenetek segélyével van a kapcsolás főrészén megerősítve, az (f) gyűrűt tengely irányos eltolódás ellen a kellő helyzetben rögzíti, de annak for­gását nem gátolja meg. Mikor a két (1 és 2) kapcsolásfelet egy­másba kapcsoltuk, az azok homlokfölületén alkalmazott (k) tömítés a kapcsolásfelek között vízzáró kapcsolatot létesít. Mikor a két (1 és 2) kapcsolásfelet egy­mással össze akarjuk kötni, az egyik fél (c d e) kapcsoló kiugrásait a másik fél (c d e) kapcsoló kiugrásai között lévő (3) kö­zökbe nyomjuk, a két felet szorosan egy­másra szorítjuk, ennek következtében a(g) kilincsek eltolódnak, végül a rúgók hatása alatt előre csappanva, ismét egymásba, il­letőleg az (n) orrokba kapcsolódnak és így az (1) és (2) kapcsolásfelek között meg­bízható kapcsolatot létesít. Hogy a kapcsolást megoldhassuk, az(f) karmantyút az ellenkező irányban forgat­juk, ekkor a (g) kilincsek kikapcsolódnak egymásból, tehát a két kapcsolásfelet szét­húzhatjuk. A 8. és 9. ábrán látható kapcso­lás oly csöveknél lel alkalmazást, melyek fix módon vannak szerelve így pl. vízvezeték csöveknél, hydransok, szivattyúk, kéziszi­vattyúk sugárcsöveinél stb. Ezek az előbb leírtakhoz hasonlóan vannak kiképezve, de a (g) kilincsek helyett (p) orrokkal vannak fölszerelve, melyekbe a tömlőn alkalmazott kapcsolásfél (g) kilincsei fogódzanak. A leírt tömlőkapcsolás oly szimmetrikus és önműködő tömlőkapcsolást képez, mely­nek oldalt kiálló kiugrásai vagy a tömlő­kapcsolás kezelését megnehezítő más részei nincsenek és mely ezért kényelmesen kap­csolható össze és szét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szimmetrikus tömlő- vagy csőkapcsolás, jellemezve két, három vagy több, a kap­csolás főrészéből kiálló (c d e) kapcsoló kiugrás és ezek (m) üregeiben eltolható, a forgatható (f) gyűrűkre szerelt és a kapcsoló kiugrásokból kinyúló (g) kilin­csek által. 2. Szimmetrikus tömlő- vagy csőkapcsolás az 1. igény szerint, jellemezve a (c d e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom