22772. lajstromszámú szabadalom • Berendezés soröntő gépeknél a sorból kiálló betűjegyeket és ismétlődő szedést tartalmazó sorok öntésére

- 3 -szemben rendezhetjük el, minek következ­tében a kétféle nagy betű ugyanazon anyabetű segélyével önthető. Ez a kombi­náczió nem képezi a találmány tárgyát, de igen előnyös abban az esetben, ha vala­mely nyomtató hüvely a kétféle nagy be­tűt fölváltva használja, mert ekkor egyet­len anyabetűkészlet elégséges. Az (NI) szánfej három helyzetet foglal el. Az elsőben az összeállított anyabetű­sort fogadja be, a másodikban az összeál­lított sort az öntőforma és a harmadikban a szétszedő berendezés elé viszi. Eme hely­zetek közül csak a másodikat ábrázoltuk, mert a másik kettő a találmányra nem tartozik. Mind a három állás az 1890. évi 57318. számú angol szabadalomban van le­írva. Miután az összeállított anyabetűsort, mely a sorban kiálló betűk öntésénél két sor öntésére szolgál, az (NI) szánfejbe, a nevezett szabadalomban leírt berendezés vagy más berendezés bevezette, a szán a csavarsatú gyanánt kiképezett (P) áll­ványrész felé mozog, hogy a (2) forma­mélyedéseket az öntőforma (o) üregével szemben beállítsa (1. ábra). Minthogy azonban a (2) formamélyedés-sor mélyeb­ben fekszik, mint az (1) formamélyedés-sor, a szánnak nem szabad oly mélyre lefelé mozognia, mint eddig, hanem az elmozdu­lásnak annyival kell kisebbnek lennie, a mekkora a (2) formamélyedés-sornak az (1) formamélyedés-sortól való távolsága. Ebből a czélból az (NI) szánfejnek egy (13) ütközője van, mely akként van elren­dezve, hegy az (N2) csavar pályájából ki­léphet, hogy ekkor hatást ne gyakoroljon, de ebbe ismét beléphet, hogy az (NI) szán­fej lefelé mozgásánál a szabályozó beren­dezésnek (a23) rúdjára a hivatkozott an­gol szabadalomban leírt és annak 7. és 12. ábráján megrajzolt, ezért ismertnek föl­tételezett módon hatást gyakorolhasson, bár ez az elmozdulás rövidebb úton törté­nik, mint előbb. Ennek megfelelően egy (14) csavar van alkalmazva, mely az (N) szán oldalán vezetékekben eltolható, a gép mellső fölületével párhuzamos és egy re­czézett, a szedő kezeügyébe eső (15) fej­jel van ellátva. A (13) ütközőt egy vízszintes helyzet­ben lévő rész képezi, mely a (14) beállító tengelyre a (16) rész segélyével van sze­relve, a (14) beállító tengelyen szabadon foroghat, de az eltolódás ellen két oldalt fekvő fix (17) ütközők által van védve. A (13) ütköző a (16) résztől előre nyúlik és rendes állásában, melyben hatást nem gya­korol, az (N) szán baloldala és a baloldali (17) ütköző között fekvő (18) rúgó által van rögzítve. A (13) ütköző oly magasság­ban van elhelyezve, hogy helyzete az (N) szánfej lefelé mozgásának megrövidülésé­nek feleljen meg. A (13) ütköző alsó bal­széle konvex, hogy az ütköző, mikor az a normális helyzetben van, mint azt a 10. ábrán pontozva jeleztük, előre is fölfelé kilengjen, a mint a szánfej a (P) áll­ványrészre szorul. Hogy az orsó a (13) ütközőnek a normá­lis helyzetből a munkahelyzetbe vitelére jobb- vagy balfelé tér-e ki, az közömbös, a 12-—14. ábrán akként kiképezett ütközőt ábrázoltunk, mely balfelé tolódik, úgy hogy a normális helyzetében az (N2) csavar pá­lyájából jobboldalt áll. Ha az ütköző ek­ként eltolódott, az (NI) szánfej lefelé moz­gásának megrövidülését és eme megrövi­dülés daczára az (a23) rúd lefelé mozgá­sát idézi elő. Ha az ütköző a normális helyzetében van, vagyis nem hat, csak előre és hátrafelé lenghet ki. Az (NI) szánfej baloldalán alkalmazott (20) kilincs akkor, mikor a (13) ütköző a működési helyzetében van, a (14) orsó egy kivágásába fekszik. Ez a kilincs saját sú­lyának hatása alatt, vagy a rúgó nyomása alatt fogódzhatik az orsó kivágásába. Hogy az orsó á (20) kilincsből esetleges elfor­dulásánál ki ne kapcsolódhassák, az orsó az ágyazásaiban ereszték és eresztékágy se­gélyével vezetve lehet, vagy pedig a ki­vágás lehet gyűrűalakjában kiképezve. A gép állványán egy ütköző van akként el­rendezve, hogy ez a (20) kilincs hátsó (21) végével (10. ábra) működjék együtt, mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom