22759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czement előállítására

Megjelent 1901. évi november hó 2-án. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jfg|| [ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22759. szám. XVI r/d. OSZTÁLY. Eljárás czement előállítására. DR PASSOW HEBMANN VEGYÉSZ HAMBUBG/M BLANKENEESEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május 17-ike. Jelen találmány tárgya a 20.293. számú szabadalommal védett czement előállítására szolgáló eljárásnak továbbfejlesztése. Ama szabadalom értelmében a salakká olvasztott vagy salak alakjában rendelkezésünkre álló szilikátokat az által alakítjuk czementekké, hogy azokat levegővel kezeljük. A további kísérleteknél a föltaláló úgy találta, hogy ezen levegővel való kezelésnél a salakban ható alkatrészek, illetve czementképzők gya­nánt egymás mellett a következő három vegyület képződik: II. Sí =0 Ca + CaO. III. SiOa + 2 CaO. és hogy az I. és II., különösen azonban az I. és III. alatti vegyületek jelenléte föltétele a termék czementszerű jellegének. Föltaláló továbbá azt találta, hogy ha a megolvasztott salakot gyorsan lehűtjük, a mi vízzel való granulálásnál rendesen, üzem­szabálytalanság esetén azonban levegővel való kezelésnél is előfordulhat, akkor csak­nem kizárólag az I. alatti vegyület, vagyis az orthoszilikát zárt, telített gyűrűje jő létre. Ez a vegyület, mellyel pl. nagyobb vagy kisebb tisztaságban az - úgynevezett kohóhomok alakjában rendelkezünk, magá­ban véve kevéssé vagy egyáltalában nem, mésszel együtt ellenben nagy mértékben kötőképes. Másrészt a levegőn szétporló kohólisztben a II. alatti vegyülettel rendel­kezünk, mely minthogy szabad meszet tar­talmaz, természetesen mésszel nem köt job­ban, mint mész nélkül. Az I. alatti vegyü­letre legnagyobb mértékben hatásképes ve­gyület azonban a túlhevítés folytán képződő III. vegyület, mely a teljesen szétbontott I. vegyületet képviseli. Jelen találmány tárgya egy olyan eljá­rás, mely lehetővé teszi, hogy az olyan termékeket, melyek túlságos fuvatás vagy másféle üzemszabálytalanság folytán főleg az L vegyület csoportjába tartoznak, az ál­tal tehessük reakczióképessé, hogy igen cse­kély mennyiségben valamely tetszőleges mészvegyületet adunk hozzá. Ez a mész­vegyület semmiképen sem hasonlítható össze a puzzolánczement képzését cáélzó mész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom