22739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fahulladékokból való tartós takarmányféle előállítására

Megjelent 1901. évi november hó 2-án. MAÜY. ggj| KIR, SZABADALMI jgtfg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22739. szám. IV/o OSZTÁLY. Eljárás fahulladékokból való tartós takarmányféle előállítására. RAABE MÁRTON MARHABIZOMÁNYOS KÖNIGSBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 24-ike. Már többször megkisérlették takarmány -szükség idején a marhákat fahulladékokkal, mint falomb, fakéreg, tülevél, fűrészpor, továbbá czellulóze és hasonló anyagokkal etetni. Az etetési kísérletek azonban azt mutatták, hogy ez anyagok nehezen emészthető voltuk, durva állományuk és kellemetlen ízük miatt etetéshez nem alkalmasak. A jelen találmány tárgyát egy előművelet képezi, melynek segélyével az említett hulladékokból alkalmas takarmányféle állítható elő. Az említett hulladékok ugyanis megszáríttatnak, vagy aszaltainak, majd finom lisztté dolgoztatnak föl, azután melasszéval vagy más ezukortai'talmú folyadékokkal együtt esetleg egyéb takarmányfélék hozzáadása mellett főzetnek. A finomra őrlés által a hulladékok fölszívó képessége és emészthetősége jelentékenyen emelkedik; a szárítás a melasszéval való főzéssel öszszekötve pedig azt eredményezi, hogy a durva és nehezen emészthető ízetlen anyagok elzáratnak, czukoranyagokkal hatékonyan átjáratnak, puhává és könnyebben emészthetővé lesz, s ez által egy jóizű, tápláló, s egészségre való, laza és tartós takarmányt szolgáltatnak. Más rostban gazdag anyagokból, mint • korpa, szalma, széna, melyek melasszéval átjáratva jönnek kereskedelembe, abban különböznek az itt alkalmazásba jövő anyagoktól, hogy míg az előbbiek magukban véve is mint takarmányok ismeretesek, addig ezek értéktelen hulladékok, melyek különben etetésre nem alkalmasak s csak a jelen eljárás segélyével lesznek hasznos terményekké átalakítva. Melasszéval összekötve egyéb hulladékok is, mint turfa, tőzeg használtattak takarmány előállítására. Turfával való etetésnél azonban azon nehézség mutatkozott, hogy a tulajdonképeni turfaállománnyal, földsavak, csersav, szénhydrogének jutnak az állati szervezetbe, melyet a marha nem egyenlő jóindulattal tud elviselni. A kísérletek, melyek a turfát mosás és szárítás által próbálták megtisztítani, azt mutatták, hogy az ekként tisztított és szárított turfa fölszívó képességéből jelentékenyen veszít. Továbbá a turfarost magában véve durva ahhoz, hogy a marha csak kis mértékben is megemészthesse, sőt legújabb kísérletek azt mutatták, hogy a turfa még tápanyagokat is visz egyéb takarmányból a trágyába magával. A turfa tehát csak ágyazó anyagként szerepel, mely bizonyos esetekben még hátrányul is szolgál.