22677. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor automobilkocsik részére

— 3 — fölső vége többé vagy kevésbbé nagyobb utat tesz meg. Ebből következik, hogy ha a (18) csap sülyed, a dugattyúlöket nagyobb lesz és viszont, ha a (18) csap emelkedik, a dugattyúlöket kisebb lesz és továbbá a mótortengely fordulati száma annál kisebb lesz, minél nagyobb a dugattyúlöket és fordítva. Ennek következtében a (18) csap állítá­sával a motor sebességét tetszés szerint le'iet nagyobbítani, vagy kisebbíteni, a nél­kül, hogy a motor munkabírása váltó mák, minthogy a dugattyú lineális sebessége és a dugattyúra gyakorolt nyomás elegendő marad. A középnyomás állandó föntartására ele­gendő, hogy az explóziós anyag kompresz­szió foka állandó maradjon, tekintet nél­kül a löketre. A föladat tehát abban áll, hogy a (17 18 19) kormány középpontjai­nak oly állásait találjuk meg, a melynél a kc-mpressziófok állandó. Ezen állások itt egy körívet alkotnak, a mely tulajdonság a mechanismus egy más alkalmazására is vezethet. Minthogy a (20) kivágás körív­alakú, ennek helyébe oly kulisszát tehetünk, a mely egy egykarú vagy kétkarú emeltyű végén van elhelyezve s a mely emeltyűnek forgáspontja a görbület középpontjában van. így ugyanazon eredményt érjük el. Hogy a (18) csapot vagy a (19) hüvelyt a (20) kivágásba beállíthassuk, a (25) vég­telen csavart a megfelelő értelemben kell forgatni, a mikor is a (24) fogazott ívek a (23) tengelyek és a (22) emeltyűk a (21) kormány rudakra hatnak, a melyek követ­keztében a (18) csap, illetve a (19) hü­vely a helyes helyzetbe jön. A (21) kormányrudak szimmetrikusan to­lódnak el és így mindkét hüvelyt egyenlő darabbal emelik vagy sülyesztik. A (25) végtelen csavar forgatását czél­szerűen a mótor regulátorával lehet végbe­vinni, a miáltal a sebesség az ellenállások­nak megfelelően önműködőlég változik. Az egyes részek kenése czéljából az (5) állványzatot bizonyos magasságig olajjal töltik meg, mivel azonban a henger és a dugattyúk a mótor fölső részében vannak, ezsk részére más kenési mód alkalmazandó. Ebből a czélból a (15) emeltyűk egyike a csapjára van ékelve. Ezen csapnak az áll­ványzaton kívül eső végén egy emeltyű van, a mely egy kis szivattyút működtet. Ezen szivattyú a (31) csöveken az állványzatból szívott olajat a hengerbe nyomja. Legjobb a szivattyút két egymástól füg­getlen dugattyúval ellátni azon czélból, hogy az olajozás a (6) henger mindkét olda­lán egyenlő mértékben történjék. Minél gyorsabban fut a mótor, annál töb£ olaj kerül a hengerbe. Nem okvetlen szükséges, hogy a (13) emeltyű csapja magától tolódjék el, ezen csap az emeltyűvel merev összeköttetésben is lehet. Az 5. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a (13) emeltyű (18) csapja egy he­lyen áll, a (13) emeltyű két (32) csavarral és a (33 34) vezetékekkel egy kulisszát ké­pez. A (33) vezetékre a (14) dugattyúrúd, a (34) vezetékre a (12) tolorúd van csukló­san megerősítve, a mely utóbbi a (11) fcr­gattyútengelyre hat. Mindkét (32) csavar belső végén egy-egy (35) kúpkerék van el­helyezve, a mely egyrészről a (36) kúp­kerékkel, másrészről a (37) kúpkerékkel van kapcsolatban, Ezen utóbbi a (38) csa­varon mint csavaranya van alkalmazva és a (18) csappal függ össze ; a (38) csavar az állványzatra van erősítve. Ha a (36) kereket kívülről egy végtelen csavarral forgatjuk, úgy a (35) kerekek a (32) csavarokat forgatni fogják és beállít­ják a (33 34) vezetékeket, a (37) kerék be­állítódik a (38) csavaron a (13) emeltyűvel együtt. Ennek következtében és a kerekek átmérőjének alkalmas viszonyánál fogva a (13) emeltyűk csapjai úgy lesznek beállítva, hogy a lökethossz változik, de a kompresz­szió ennek daczára állandó marad, épúgy, mint az előbbi esetben. A mótor egyetlen dugattyúval is bírhat, ez azonban az egyensúly rovására megy, de azért kisebb erejű motoroknál lehet egy du­gattyút is alkalmazni. Több mint két hen­gert is lehet használni, de ezen esetben aján­latos páros számú hengert alkalmazni, hogy teljesen kiegyensúlyozott motort kapjunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom