22663. lajstromszámú szabadalom • Fék közúti vasúti kocsik és hasonló járművek számára

— 277 — ben lévő mágnesek működtetik. Az (a6) rúd az (a5) emeltyűvel van összekötve, mely (tl)-nél forgathatóan van ágyazva. Ezen emeltyűvel az (a4) csuklós rúd van összekötve, mely akként van kiképezve, hogy, midőn az (a6) rúd a (C) szekrény­ben lévő szerkezetek által balra mozgatta­tik, az az (o) csap helytálló részén veze­tődve, lefelé és balra mozog. Az (a2) emeltyű a (h) forgattyú mozgá­sának első szakaszában (t) csapja körüle elforog, még mielőtt a (C) szekrényben lévő szerkezet működésbe jönne. Az (a2) emeltyű elforgásakor az (o2) csap balra mozog és az (a4) rúd kampója alá kerül még mielőtt e rúd mozgásba jönne. Ennek következtében normális működtetésnél az (a2) emeltyűnek az (a4) rúddal kapcsolatban kell lennie, úgy hogy, ha az (a6) rúd balra mozgattatik, a fékező erő a kerekekre ok­vetlen kifejtetik. A mint könnyen belátható, e szerkezet azt eredményezi, hogy az esetre, ha a vil­lamos szerkezet nem hozatik működésbe, ez a kocsi fékszerkezetéből teljesen ki van kapcsolva és a féktuskók mozgási távola, melynek meghatározásánál a villamos fék­szerkezet is számításba veendő, tetemesen kisebb. Midőn a fékszerkezetek az 1. és 2. ábrában föltüntetett normális állásuk­ban térnek vissza, az (a4) rúd is visszamo­zog a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe, még pedig akként, hogy annak kampóalakú vége a helytálló (ol) csappal érintkezésbe Dön. Az (n) tartókereten az (l) korong van elrendezve, melyen a (k) vaskorong (1. és 7. ábra) nyugszik, ez utóbbira a (j) pala­lemez van erősítve, mely az (i il i2 i3 i4) és (i5) kontaktusokat hordja és az (i6) kontaktusgyűrűvel (5. és 7. ábra) van el­látva. A (b2) tengely egy (e) kart hord, mely a tengelytől el van szigetelve és me­lyen a lefelé nyúló (f) és (fl) kefék van­nak megerősítve. Az (f) kefe akként van elrendezve, hogy állandóan a zárt (i6) kon­taktusgyfíríín mozog, míg az (fl) kefe egy­másután az (i5 i4 i3 i2 il) és (i) kontak­tusokkal jön érintkezésbe, mihelyt a (b2) tengelyt a (h) forgattyúnak forgatása foly­tán a kézi fékek szokásos forgási irányá­ban forgatjuk. A (k) vaskorong a (hl) fogantyúval van ellátva, melynek segélyével azt az (n) tartó kereten szilárdan megerősített (1) koron­gon forgathatjuk. Ezen (hl) fogantyú alatt a (h2) szögemeltyű (6. és 7. ábra) forgat­hatóan van megerősítve, melynek egyik karja a jobboldalon fekvő (m) rúddal van csuklósan összekötve. Ezen rúd szabad vége egy, a (k) korongnak alsó lapjára erősí­tett alkalmas vezetéken van átvezetve és az (1) korong kerületén elrendezett rovát­kákba nyúl. A (h2) emeltyűt, mely a (hl) fogantyú alatt a megfelelő nyúlványban van ágyazva, egy, a rajzban föl nem tüntetett alkalmas rúgó tartja meg állásában. Ha a (h2) emel­tyűt és egyidejűleg a (hl) fogantyút is megragadjuk, az (m) rúd az (1) korong ro­vátkáiból távolodik és a (k) korongot ak­ként forgathatjuk el, hogy azon pontot, melynél az (fl) kefe a különböző (i5 i4 i3 i2 il) és (i) kontaktusokkal érintke­zésbe jön, az (e) kar mozgásához képest változtathatjuk. A (B) villamforrás (1., 2. és 14. ábra) a (7) vezeték által a mágnescsévék egy (vl v2 v3) és (v4) sorozatával van össze­kötve, Ezen csévék száma tetszőleges. A csévék sorosan vannak kapcsolva és az utolsó (vl) cséve az (5) drót közvetítésé­vel az (R) ellenálláshoz csatlakozik. Ezen ellenállás különböző (r3 r2 rl r) szakaszai­ból a különböző (i il i2 i3 i4) kontaktu­sokhoz a (4 3 2 1) drótok vezetnek. A villamforrás másik sarka a (6) drót köz­vetítésével az (i6) kontaktusgyűrűvel van összekötve. Az (i5) kontaktus nincs villa­mos kapcsolásban, hanem csak fölfekvésül szolgál az (fl) kefének, ha ez más kontak­tussal érintkezésben nincs. Az (i) kontak­tustól az (5) drót közvetlenül a baloldalt fekvő (vl) csévéhez vezet, a hol is az ösz­szeköttetés akként van foganatosítva, hogy az esetben, ha az (fl) kefe az (i5) kontak­tuson fekszik, ezen csévék a (B) áram­forrás áramkörébe bekapcsolva nincsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom