22653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás likőrök minőségének javítására

!>1 !<• iit Ií)01. évi október i»ó 21-én. MAGY. KIR SZABADALMI 111 V A T A L SZABADALMI LEI RAS 22(358. szám, IV/e. OSZTÁLY. Eljárás likőrök minőségének javítására. RILEY JOHN GHBISTOPHLB GYÁBOS CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 14 ike. A jelen találmány eljárásra vonatkozik, melynek segélyével a likőrök minősége tetemesen megjavítható és lényegében azoknak levegővel való kezelésében áll. A mint számtalan kísérlet által bebizonyult, e kezelésnél igen sok függ amaz időszakoktól, melyekben azt végezzük, továbbá kiviteléneK módjától, főkép pedig a kellő időtartamtól, mialatt a levegő bevezetése végbemegy. Az alkalmazott készülék tetszőleges alakú lehet, esetleg olyan, a minő a mellékelt rajzon föl van tüntetve. A különböző magasságokban lévő (A B C) tartányokat fenyőfa-forgáccsal vagy lemorzsolt kukoricza-csutkával, szivaccsal stb.-vei, melyeket megelőzőleg szódaoldattal kezeltünk, hogy a bennük lévő tannint, kreozotot stb. egy szóval valamennyi festő alkatrészt eltávolítsunk— töltjük meg, úgy hogy azok a tartányok nagy részét kitöltsék. Az első (A) tartányt ezután likőrrel megtöltjük, úgy hogy a forgács teljesen átázzék és körülbelül két óra hosszáig rajta hagyjuk; ezután a likőrt a második (B) tartányba lebocsátjuk, melyben szintén két óra hosszáig hagyjuk. E közben a faforgács a likőrben lévő kozmás olaj tetemes részét abszorbeálja, és ezenkívül az előzőkben ismertetett módon kezelt forgács főkép arra szolgál, hogy az aldehydek fölszabaduljanak. A kezelés tehát nem csupán egyszerű szűrési eljárás. A mint a nem abszorbeált likőr az (A) tartányból lecsapoltatott, körülbelül két óra hosszáig alkalmas módon légáramot vezetünk a teleszívódott forgácson keresztül és az e közben képződő aldehyd-gőzöket egy (a) csövön át egy (D) kondenzáczió-edénybe vezetjük és kondenzáljuk. A (B) tartányból a likőrt szintén két óra múlva a (C) tartányba bocsátjuk le, hol az a forgács által fölszívott mennyiség elvesztése daczára még elegendő mennyiségű ahhoz, hogy az ezen tartányban lévő forgácsot is jól átitassa; különben ennek biztos elérésére a tartányok fölülről lefelé fokozatosan csökkenő űrtartalmúak lehetnek. A (B) tartányban lévő teleszívódott forgács azután szintén két óra hosszáig légáramnak lesz kitéve, míg a (C) tartányban lévő forgácsok bemártva maradnak. A hosszabb időn át való beáztatás következtében a forgács a likőr tisztátlanságainak tetemes részét magába veszi, úgy hogy a lebocsátott likőr minősége megja-