22629. lajstromszámú szabadalom • Szikraoltó szerkezet

Megjelent 1901. évi október lió 21 -én. MAGY. SZABADALMI KIK HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2262Í). szám. VI lg. OSZTÁLY. Szikraoltó szerkezet. OESTERREICHISCHE SCHUCKERT-WERKE CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 10-ike. Az áramkörök megszakításánál keletkező szikrák kioltására szolgáló eddig ismert szerkezetek akként működnek, hogy az agancsszerűen meghajlított két pálczának egymáshoz legközelebb lévő pontjai között keletkező fényív az alatta létesített mág­neses tér dynamikai hatása által az agan­csok mentén fölfelé vezettetik és bizonyos hosszaság elérése után megszűnik. Ezen elrendezésnél csak egy, a fényív alatt keletkező légáramlat hat. Ezen, különböző foganatosítási alakokban ismert elrendezéssel szemben a jelen ta­lálmány tárgyát képező szikraoltó szerke­zet egymást keresztező pálczák alkalmazása által tűnik ki, a hol is két mágneses tér hat és pedig a keresztezési pont fölött és alatt. A mellékelt rajzokban a jelen talál­mány tárgya két foganatosítási példában van bemutatva. Az 1. és 2. ábrában egy, a jelen találmány szerint foganatosított villámhárító bizto­síték van föltüntetve. Az egyenes vonalú pálczák gyanánt kiké­pezett (a) és (b) vezetékrészek (1. ábra), melyek a (c) és (d) vezetékekkel alkalmas módon vannak összekötve, elölnézetben egy­mást keresztezően egymáshoz közel van­nak elrendezve, úgy hogy az (e) kereszte­zési pont fölött és alatt, vagyis (f)-nélés (g)-nél a szikra tovalökését eredményező két mágneses tér keletkezik. Ennek kö­vetkeztében a szikrára jelentékenyen fo­kozott fúvó hatás fejtetik ki, úgy hogy ezen szikra még kedvezőtlen viszonyok (kis fényív, kis áramerősség) mellett is gyor­san kioltatik. Az imént leírt elrendezést olvadó bizto­sítékoknál, villámhárítóknál és kikapcso­lóknál, továbbá olvadó biztosítékoknak ki­kapcsolókkal való kombinácziójánál igen előnyösen alkalmazhatjuk. A 3—5. ábrákban a jelen találmány tárgya egy, biztosítékot tartalmazó kikap­csolóval összeköttetésben van föltüntetve. Az előnyösen az (i) kapcsolóemeltyűvel összekötött (h) kontaktus az (i) emeltyű működtetésekor áramzáró rész gyanánt működik és egyúttal a (k) ólombiztosíté­kot is hordja. Az agancsszerű (a) és (b) vezetékrészek ez esetben is úgy hatnak, mint azt már az előzőkben ismertettük, akár az (i) emeltyű működtetése által, akár a (k) biztosítéknak elolvadása következté­ben szakíttatik meg az áram.

Next

/
Oldalképek
Tartalom