22618. lajstromszámú szabadalom • Önműködő igazító szerkezet linotype gépek tabellaszedései számára

I ) Meg-jelent. 1901. évi október lió 71-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2261B. szám. lX/e. OSZTÁLYÖnműködő igazító szerkezet linotypegépek tabellaszedései számára. THE LINOTYPE COMPANY LIMITED GZÉG LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát linotypegépeken vagy hasonló gépeken alkalmazandó szerkezet képezi, melynek segélyével a gépen előállított tabellaszedést a gép által önműködően megigazíthatjuk. A jelen találmány tárgyát képező igazító szerkezet különösen azon linotypegépeken alkalmazható előnyösen, melyeknél egy bizonyos typesornak megfelelően matriczákból és spácziumrudakból megalkotott sor a szabályozás czéljából két szorító pofa közé van szorítva, melyek a sor végein az ezen sor segélyével öntendő betűsor normális hoszszának megfelelő távolságban vannak elrendezve. A spácziumrudak mindegyike, mely egy kettős ékből áll és a szavak közti spáeziumok létesítésére szolgál, vastagítva van; a szedett vagy összeállított sort tágítása által akként hozzuk normális hosszára, hogy a sorban lévő összes spácziumrudaknak összes lefelé nyúló nyúlványait vagy egyes ékeit az összeállított soron keresztül a megfelelő egyes, helytálló ékek fölé szorítjuk. Ezen megigazítást egy önműködően emelkedő lemez eszközli, mely legelőször is a sor egyik végén lévő spácziumrúdra és azután egymásután a többi spácziumrúdra hat, úgy hogy az igazítás az első spácziumrúdnál kezdődik és az egész soron végig azon irányban folytatódik, melyben az utolsó spácziumrúd fekszik; ezen igazítás alatt az első spácziumrúd beillesztése után az összes matriezák és spácziumrudak természetesen az ellenkező befogó pofa felé mozgattatnak. A két befogó pofa az igazítás alatt ütköző vagy ellenfal gyanánt szolgál, hogy az összeállított sornak a normális hosszig való tágítását határolja. A tabellaszedést kolumnaszélességekre osztjuk, és pedig egy sort annyi szélességre, a hány kolumnát akarunk kapni; egy tabellában az összes kolumnák azonos hoszszal bírnak. A gépet kezelő egyén a spácziumrudat mindegyik kolunmaszélességbe vagjr csak néhányba vezetheti be; a leirt önműködő igazítás következtében azonban a kolumnnszélességek különböző hosszúak volnának, mert a különböző kolumnaszélességek végein ütközők vagy ellenfalak hiányzanak; ezért a két előbb említett végső ütköző között oly szerkezeti részről kell gondoskodnunk, mely megakadályozza, hogy egy spácziumrúd a legközelebbi kolumnaszélességnek szomszédos végét a fölötte vagy alatta fekvő sornak megfelelő kolumnaszélességével egyező helyzetéből kimozdítsa. A gépet kezelő egyén a kolumnaszélességeket betétek közbeiktatásával rög-