22616. lajstromszámú szabadalom • Vezénymű explóziós erőgépek gyújtó szerkezetei számára

mozgatott rész, a föltüntetett foganatosítás! alaknál az (e) emeltyű által föl- és alámozgattatik; (az emeltyű helyett természetesen exczentert vagy bütyökkorongot is rendezhetnénk el). A (d) rúd és az (e) emeltyű nincsenek egymással szilárdan összekötve, hanem valamely ruganyos szerkezeti rész (súly vagy rúgó) segítségével egymáshoz vannak szorítva; a rajzban bemutatott vezényműnél az (m) rúgó az (e) emeltyű (e') csapját a (d) gyújtó rúd (d') hasítékának fölső falához szorítja. A (d) gyújtó rúd az 1. ábrában legmagasabb állásában van föltüntetve, a 2. ábrában a gyújtás azon pillanatában, melyben a gyújtó rúd a fölső végében elrendezett (d") hasítékával a (c) emeltyű csapját magával viszi és végül a 3. ábrában az alsó holt pontban, a melyben a megszakítási kontaktus meg van szakítva. A gép megindítására szolgáló lecsappanó vezénymű az (e) emeltyűvel összekötött (f) emeltyűből, az ehhez csatlakazó (g) rúdból és a fix pont körül lengő (h) ingából áll, melynek (i) nyúlványa a (g) rúd különböző kivágásaiba fektethető úgy, hogy az inga a (g) rúdhoz képest különböző relatív helyzeteket foglalhat el és a rúd az ingát különböző határpontú pályákon magával viheti. A viszonyokat úgy választjuk meg, hogy a szerint, a mint az (i) nyúlványt a (g) rúd egyik vagy másik kivágásába fektetjük, az inga (k) ütközője a (d) gyújtó rúd pályájába vagy azon kívül esik. A gép normális járásánál (1—3. ábrák) az inga nyúlványa az (1) kivágásban fekszik, melyben az oly relatív helyzetet foglal el, hogy a (k) ütköző a (d) rúd pályáján kívül esik. A gép megindításánál azonban az inga nyúlványát a (II) kivágásba fektetjük; az ennek nyomán beálló hatásokat a 4 -6. ábrák láttatják. Miután a gyújtó rúd legmagasabb állásából (4. ábra) lefelé mozgott, a (k) ütköző a gyújtó rúd alsó (1) éle alá tolódott. A gyújtó rúd sülyedésének további folyamán a rúd a (k) ütközőre fekszik, míg az (e) emeltyű tovább sülyed és (e') csapja az (m) rúgó megfeszítésével a (d') hasítékban lefelé tolódik. Az (e) emeltyű sülyedésével egyidejűleg azonban az (f) emeltyű és evvel a (g) rúd. valamint a (h) inga is balra vitetik, minek következtében bizonyos út megtétele után a (k) ütköző a gyújtó rúd alól kitér és a rúd leesik vagy lecsappan; ezen állás az 5. ábrában vau föltüntetve. A gyújtó rúd az (m) rúgó hatása alatt lecsappan, míg a (d') hasíték fölső fala ismét az (e) emeltyű (e') csapjára nem fekszik; ezen mozgás folytán a (c) emeltyűre rövid, gyors ütés méretik, mely a kontaktusnál a gyújtó szikrát létesíti. A 6. ábra a részeket legalsó állásukban mutatja, melyben a rúd (1) éle a (k) ütközőtől legtávolabb van. A 7. ábrában azon forgattyúállások vannak föltüntetve, melyeknél mindkét vezényműnél a gyújtás következik. Közvetlen kényszermozgású vezénylésnél, vagyis ha az inga (i) nyúlványa az (I) kivágásban fekszik, a gyújtás már az (I) pontban történik, tehát jóval a holt pont előtt. Ez megfelel a 2. ábrában föltüntetett állásnak, melyben a sülyedő (d) rúd (d") hasítékának fölső fala a (c) emeltyű csapjával érintkezik. A lecsappanó vezényműnél, mely a gép megindításánál alkalmazandó, vagyis midőn az inga (i) nyúlványa a (g) rúd (II) kivágásában fekszik, a gyújtás csak a (II) pontban (7. ábra) történik, vagyis jóval később, mint előbb. Ennek az az oka, hogy az 5. ábrában föltüntetett állásból lecsappanó (d) rúdnak előbb kell (d") hasítékának fölső falával a (c) emeltyű csapjához ütköznie, mint (d') hasítékának fölső falával a lökethatároló gyanánt ható (a') peczekhez; az utóbbinak tehát sülyedésében akként kell előre sietnie, hogy a 2. ábrában föltüntetett állásnál, melynél a mindkét hasíték fölső fala érintkezik a maga csapjával, már mélyebben álljon. A vezényműnek azon tulajdonsága, hogy a gép megindításánál később gyújt, mint a normális menetnél, megfelel az exploziós erőgépek gyújtásánál már régóta követett és helyesnek bizonyult gyakorlatnak.