22615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd selyem pótlására szolágló czelluloza szálak előállítására, czellulózának direkt oldószerekben való oldataiból
Megjelent 1901. évi október hó 21-én. MAGY. IvIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22615. szám. XI v/a. OSZTÁLY. Eljárás szilárd, selyem pótlására szolgáló czellulózaszálak eló'állítására, czellulózának direkt oldószerekben való oldataiból. Du BRONNERT EMIL VEGYÉSZ NIEDERMORSCHWEILERBEN, DR FREMERY MIKSA VEGYÉSZ ÉS ÚRBAN JÁNOS MÉRNÖK DREMMEN/M OBERBRUCHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 márczius hó 27-ike. Ismeretes, hogy direkt oldószerekben (rézoxydammoniák vagy chlórzinkoldat) oldott czellulóza az oldószereknek megbontása mellett savakkal ismét kiválasztható. Többször ajánlották már azt is, hogy a czellulózának alkalmas oldatát kapilláris nyílásokból savakba való sajtolás útján folytonos szálakká dolgozzák föl. Nem volt azonban eddig ismeretes, hogy milyen fontos a készített szál minőségére nézve úgy az alkalmazott savnak konczentráeziója, valamint magának a savnak minősége is. Ezen ténynek nem ismerése volt valószínűleg, legalább részben, az oka, hogy miért volt a korábban végzett kísérleteknek csak igen korlátolt gyakorlati eredménye. A javaslatba hozott külömböző savak közül olcsósága folytán kétségen kívül a kénsavat illeti meg az elsőbbség, habár a czellulózára teljesen ártalmatlan eczetsav, valamint más savak is alkalmazhatók, bizonyos esetekben, a mikor a készített szálak szilárdsága kevésbé fontos. Habár tehát általánosan ismeretes is > hogy híg kénsav a szálkészítésre alkalmazható, az alkalmazhatóság mégis az. olyan finom szálak készítésénél, melyeknél szükséges, hogy azok szilárdság, rugalmasság és fény tekintetében a selyempótlék föltételeinek megfeleljenek, bizonyos meghatározott föltételekhez van kötve. Ezen föltételek képezik a találmány tárgyát. Ha ugyanis a közönségesen «híg kénsavnak® nevezett, 10—20%-os savat használjuk. akkor a czellulózaoldatnak ezen savba való sajtolásánál a czelulóza kiválása csak tökéletlen. A kiválasztott czellulóza szemmel láthatólag bizonyos változáson megy át. A szál a kihúzásnál gyakran elszakad, ragadós és szárítás után nem bír a szükséges lágysággal és erősséggel. Egészen váratlanul úgy találtuk, hogy a kiválás egészen másképen és technikailag tetemesen értékesebb módon megy végbe, ha a kénsavat sokkal konczentráltabban és pedig 30—65°/o monohydrat tartalommal alkalmazzuk. Az ezen körülmények között végbemenő igen erélyes reakczió úgy látszik együtt jár egy intramolekuláris folyamattal, melynek következménye a leválott czellu-