22604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faolaj sűrítésére és kemény gyantákat helyettesítő anyagoknak abból való előállítására

MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22604. szám. XI/s- OSZTÁLY. Eljárás faolaj sűrítésére és kemény gyantákat helyettesítő anyagoknak abból való előállítására. DR

KRONSTEIN ÁBRAHÁM VEGYÉSZ KARLSRUHEBAN. II. pótszabadalom a 18707. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 deczember hó 28-ika. A 18707. számú törzsszabadalomhoz bejelentett K. 1255 alapszámú pótbejelentésben kimutattuk, hogy bizonyos föltételek mellett a száradó olajokból szilárd, a gyanták és olajok közönséges oldószereiben nem oldódó anyagokat állíthatunk elő és hogy különösen 50% faolajnál többet tartalmazó keverékek bírnak ezen tulajdonságokkal. Azt találtuk már most, hogy ilyen szilárd, a gyanták, olajok és balzsamok közönséges oldószereiben nem oldódó anyagokat faolajból úgy is kaphatunk, ha ehhez gyantákat adunk és kitűnt, hogy a megszilárduláshoz szükséges gyanta mennyisége az illető gyanta természete szerint különböző. Úgy látszik, hogy a gyantában lévő illó olajok mennyisége itt szerepet játszik. A megszilárdulást azáltal idézzük elő, hogy a keverékeket legczélszerűbben a levegő távoltartása mellett hosszabb ideig hevítjük, miáltal azok előbb szívóssá lesznek és aztán megszilárdulnak. A hevítés folyamán ilyen módon előállított anyagok tökéletes és olcsó pótlékát képezik a kopálnak és borostyánnak és ezekhez hasonlóan valamennyi oldószerben oldhatatlanok. Ezen anyagok, melyekben a gyanták merevségének nyoma sem maradt, ellenkezőleg kiváló rugalmasságot mutatnak és a közönséges kemény gyanták azon tulajdonságával bírnak. hogy csak magasabb hőfoknál való újbóli megolvasztásnál mennek át oldható állapotba. Ezáltal terpentinolajban, benzolban és kámforolajban oldhatóvá válnak. A megolvasztásnál a megszilárdult oldhatatlan tömegek sűrű olajjá alakulnak, mely a közönséges oldószerekben oldódik, lakk- és firniszgyártásnál fö111asználható. Ha a faolajhoz nagyobb mennyiségű gyantát adunk, mint a mennyi ennek oldhatatlanná tételére körülbelül 200° C.-ra való fölhevítésnél szükséges, akkor a faolaj elveszti azon tulajdonságát, hogy magánál a hevítésnél szilárd és oldhatatlan testeket képez, hanem a hevítés alatt folyékony marad és csak közönséges hőfokra való lehűtésnél szolgáltat szilárd gyantaszerű anyagokat, melyek igen nagy rugalmasságuk által tűnnek ki és közönséges oldószerekben, mint pl. a terpentinolaj. benzol és kámforolaj, oldhatók. Kitűnt, hogy dammargyanta hozzáadása esetén 50°/Q

-ig menő gyantamennyiség a faolajnak a hevítésnél való oldhatatlanná válását nem akadályozza meg. Körülbelül ugyanezen százalék - arány áll fönn a ve-