22592. lajstromszámú szabadalom • Lámpáknak meghatározott időben való önműködő gyújtására és eloltására szolgáló szerkezet

- 3 -köti össze, a mikor azonban a (17) csa- j torna el van zárva (8. és 9. ábra). Mint föntebb említettük, a rések az elzáró szerkezet kerületének valamivel több, mint a j felét foglalják el, úgy hogy annak for- í gása közben, mielőtt az egyik csatorna el- 1 záratnék, már a másik nyílik, miáltal a vezetékben lévő levegő eltávozhatik és elég idő van arra, hogy a gyújtó láng a fő lángot meggyújtsa és megfordítva, a főláng kioltásakor elég idő van arra, hogy gyűjtő lángot a főláng gyújtsa meg. Az egész szerkezetet a (21) csavarmenetes toldat segélyével a fővezetékre csavarhatjuk. A (16) főcsatornát (22) csappal zárhatjuk. A csapházból a (23) és (24) csatornák ágaznak el, ezek közül a (23) a (17) csatornába, a másik a (24) a (18) csatornába torkollik. A (22) csap az 1. és 2. ábrában bemutatott állásánál a (16) csatorna nyitva van, ellenben a (23) és (24) csatorna zárva vannak. A (22) csap olyan, hogy a csap egy oldalra való beállításánál (kiindulva a csap középállásából) a (16) főcsatorna zárva van, ellenben a (23) csatorna nyitva, mi mellett a zárt (24) csatorna zárva marad. Tehát az égő anyag (17) csatornába áramolhatik, de a gyújtó láng (18) csatornájába nem. Ha a csapot másik oldalra fordítjuk, akkor a (16) csatorna zárva marad, a (24) csatorna kinyílik és a (23) csatorna elzáródik. Ez esetben az égő anyag nem a főláng (17) csatornájába, hanem a gyújtó láng (18) csatornájába fog áramlani. Ezen elrendezésnek az a czélja, hogy a készülék akkor is használható legyen, ha az óramű fölmondja a szolgálatot. Hogy ezen különféle összeköttetések lehetségesek legyenek, a (22) csapon a (16) csatorna számára a (29) furat és a csap fölületén a (29) furat végeit összekötő (30) horony van alkalmazva (6. ábra), a mely a (16) és (23) csatornákat kötiöszsze, míg a (24) csatorna síkjában a (22) csap fölületének megfelelő helyén (31) vájattal bír (7. ábra), a (16) csatornának a (24) csatornával való összeköttetése czéljából, mi mellett a csapházba a (16) csatornától kiinduló (32) vájat vezet a (31) vájathoz. A (17) és (18) csatornának közös (25) csapja van, mely a (17) csatorna magasságában (26), a (18) csatorna magasságában pedig (27) és (28) egymást keresztező furatokkal bír. A csap fölületén a (18) csatornától egy hosszvájat megy a (26) nyílás felé. Ezen elrendezés mellett, ha a (25) csap a (16) csatornát el is zárja, mégis juthat égőanyag a gyújtó lánghoz, még akkor is, ha a (15) elzáró szerkezet a (18) csatornát elzárja. Azon czélból, hogy az égőanyag a (18) csatornából ki ne áramolhassék, ennek fölső részére szerelt (33) csapot elzárjuk. Ezen készülék működési módja következő: Tegyük föl, hogy a lámpának bizonyos meghatározott időben pl. este 7 órakor meggyuladnia és azt 11 órakor kell eloltani, akkor a (12) karokat, (melyekből ez esetben kettő szükséges) ennek megfelelőleg állítjuk be a (13) számlapon. Hogy ezt megkönnyítsük a (13) számlapot (mint a 10. ábrában látható) 1—12-ig kettős beosztással látjuk el, mely a (14) számgyűrű beosztásával ellenkező értelmű. A (7)-es számra állított beállító kar (11) ütközője a (13) számlappal együtt való forgása közben a kerékmű kiváltását megfelelő pillanatban eszközli. A (3) tengely a (15) elzáró szerkezettel együtt egy félfordulatot tesz s ez által a (16) csatorna a lángzó (17) csatornája felé nyittatik, ellenben a gyújtó lángnak eddig nyitott (18) csatornája elzáratik. A számlap további forgása közben, midőn a11-es számra állított beállító kar a (9) kilincset fölemeli, a kerékművet újból kiváltja, miáltal a (3) tengely a (15) elzáró szerkezettel együtt ismét egy félfordulatot tesz, miáltal eredeti helyzetébe jut, melynél a (16) és (18) csatornák közötti öszszeköttetés ismét előáll, és a (17) csatorna zárva van. Mint már fönt említettük, az elzáró szerkezet minden működésekor az egyik csatorna kinyílik, mielőtt