22587. lajstromszámú szabadalom • Berendezés meleg közlésére

Megjelent 1901. évi október lió 14-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22587. szám. II/C. OSZTÁLY. Berendezés meleg közlésére. SCHWARZ ÁGOSTON GYÁROS ÉS HOFFMANN A. GYÖRGY MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 190 . évi október hó 12-ike. Ismeretes dolog, hogy folyadékok melegítésénél, elgőzölésénél, levegő, gőz és gázok túlhevítésénél stb. az erre használt edény belső fala, tehát a meleget átadó fölület megközelítőleg ugyanazon hőmérséklettel bír, mint a tűzzel érintkező, vagyis a meleget fölvevő fölület. Hasonlókép ismeretes tény, hogy a megmelegítendő, illetve elgőzölendő, vagy túlhevítendő kJfcegek sokkal kisebb melegvezetőképességgel bírnak, mint azon fémedények, melyekben ezen folyamatok végbe mennek. Ezen ismeretes tények alapján eddigelé azon nézet uralkodott, hogy például gőzkazánoknál, túlhevítőknél stb. a tűznek lehetőleg nagy fölületet kell nyújtani, hogy attól lehetőleg sok meleg elvonassék, mihez képest ezen fölületet sok esetben bordák stb. által mesterségesen megnagyobbították. Ez által a tűztől kezdetben kétségkívül sok meleg vonatott el, a dolog további következménye azonban az volt, hogy a jól vezető fém és a rosszul vezető víz, gőz, gáz stb. közötti hőmérsékkülönbségek folytonosan növekedtek, míg végre a fém hőfölvevési és hővezetési képességének határa eléretett és a melegnek további hozzávezetése nem volt hasznosítható, miért is az haszontalanul a kéménybe távozott. Hosszas kísérletezések már most bebizonyították, hogy nem a melegfölvevő fölület nagyobbítása által vonhatunk el a tűztől több meleget, hanem az által, ha kazánt stb. képessé tesszük arra, hogy a fölvett meleget az azt kitöltő melegvezető közegnek legalább is oly gyorsan adja át, mint a hogy azt fölvette. Ez, csakis a meleget átadó fölület aránylagos nagyobbítása által lehetséges, úgy hogy a megmelegítendő stb. rosszabbul vezető közegnek a meleget átadó jól vezető kazánpléhből sokkal nagyobb fölületet kell nyújtania, mint a mekkorát ez a hőforrásnak, azaz a tűznek nyújt és pedig annyival nagyobbat, mint a mennyivel a megmelegítendő közeg hővezető képessége kisebb, mint a kazáné. Ily módon a kazán stb. tetemesen megnövesztett hő átadóképessége folytán erős hőmérsékesés jön létre, mely lehetővé teszi, hogy a fémen időegységenként sokkal nagyobb melegmennyiség menjen keresztül. A melegátadó fölület megnagyobbításának egy sereg kiviteli példája a mellékelt rajzon van föltüntetve. E mellett lényeges, hogy a megnagyobbított fölület az edény