22583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés moslék földolgozására

- 3 gelyen át kerül a készülékbe. Ezen el­osztókarok mindegyike, melyek közül mind­egyik asztalhoz egy tartozik, egy hasíték­alakú (27) kifolyató nyílással van ellátva (5a., 5b. ábra), mely az asztal kerülete felé bővül, közepe felé pedig szűkül, úgy hogy ez által a hozzá tartozó asztal egész fölületére egyenletes vastagságú réteg ter­jesztetik ki. A (22) karok az asztalok szélein fölfekvő (28) görgőkön futnak. Elől egy csavarfölü­letalakú (29) vakarókésthordanak(2. ábra), mely az asztalt a kiíolyatónyílás előtt le­vakarja és a levakart tömeget az asztalok belső szabad nyílásán át a gyűrűalakú (30) csatornába vezeti (1., és 3. ábra). Ebből egy a (19) tengelyre erősített (31) söprő ' az anyagot a (32) csőbe vezeti, mely azt a készülékből kivezeti. A harang tetején lévő (38) cső a szivaty­tyúval elszívott gázok és gőzök elvezeté­sére szolgál. Egy a rajzokon föl nem tűntetett cső­rendszer túlhevített vízgőznek a készülékbe való fúvását engedi meg. A berendezés működése a következő: A fűtésre szolgáló ásványolaj egy kör­folyamot végez, azaz mindig ugyanazon olajmennyiség megy a készüléken keresz­tül és a tetszőleges hőforrásból vett mele­gét a mosléknak folytonosan átadja. A (36) kemenczében (6. ábra) fölhevített ásványolaj a (37) csövön át a vezetékbe beiktatott (38) keringető szivattyú beha­tása folytán a készülékbe vezető vezetékbe kerül. Innen az olaj az elosztó csöveken át mindegyik asztal üregébe jut, az e czélra szolgáló válaszfalak által két ágra oszta­tik és az asztalon két oldalt keresztül fo­lyik, miközben melegét az asztalon lévő vékony moslékrétegnek átadja. Az olaj erre az asztalt a szemben lévő oldalon el­hagyja és a közös lefolyató vezetékbe ke­rül, mely az olajat a kemenczéhez vissza­vezető (39) csővel van összekötve. A kör­folyam ily módon be van fejezve. Az ás­ványolaj vezetékébe egy tetszőleges szerke­zetű (40) kompenzáczió készülék van beik- j tatva. A körülbelül 35° Beaumé-re besűrített moslékot egy (41) keverődobban mésszel kö­zömbösítjük, egy (42) szivattyú a moslé­kot egy (43) szekrénybe szállítja, a hon­nan az megfelelő szűrők áthaladása után kellő nyomással a készülék üreges, forgó tengelyébe kerül. Ezen tengely oly sebes­séggel forog, mely a mosléknak az asztalon a kivánt vastagságú rétegben való egyen­letes kiterjesztését teszi lehetővé. A for­gási sebességnek olyannak kell lennie, hogy egy kiíolyatónyílás megfordulásának ideje pontosan annyi legyen, a mennyi az asztal fűtött falával érintkező moslékréteg víz-és glyczerintartalmának elpárologtatására szükséges, mely gőzöket az elszívószivattyú • távolítja el. Mindegyik elosztókar előtt forgása köz­ben egy vakarókés jár, mely előző fordu­lat alatt az asztalra kiterített moslékot arról leszedi és a kezelt anyagot csavar­fölület alakjánál fogva a középső térbe vezeti, melyből az a gyűjtőcsatornába hull, a honnan azt a söprő az elvezető vezetékbe szállítja. A víz- és glyczerintartalmától megfosz­tott moslék egy folytonos működésű (44) kalczináló kemenczébe kerül; egy (45) ventilátor a fejlődött kátrány és ammóniák­gőzöket elszívja és a rajzon föl nem tün­tetett elválasztó- és tisztítókészűlékekbe szállítja. Ugyanezen ventilátor a (41) ke­verődobban fejlődött ammoniakális gőzöket is elszívja. A glyczeringőzöknek az asztalon kiterí­tett moslékból való fejlődésének megköny­nyítése czéljából czélszerűnek mutatkozik a készülékbe minden asztal fölé egy kevés túlhevített gőzt vezetni, mely a glycze­rin molekulákat lebegve tartja, azoknak oldószerül szolgál és azokat a ritkító szi­vattyú által létesített szívó hatás folytán magával ragadja. Minthogy ezen elővigyá­zat daczára is mindig a glyczeringőzöknek valamelyes lecsapódásától kell tartani, ezért a készülék feneke, melyben a lecsapódott glyczerin összegyűlik, egy a rajzon föl | nem tüntetett mélyedéssel van ellátva, 1 melyből a glyczerin könnyen kiszedhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom