22580. lajstromszámú szabadalom • Javítások könyv vagy egyéb tárgyak fölvételére szolgáló szekrényeken és ezek ajtóin, fiókjain vagy tolókáin

Ezen utóbb leírt szerkezet helyett olyan szerkezet is alkalmazható, melynek czélja az ajtó mozgatását egyenletessé tenni, a mint ezt a 12—15. ábrák mutatják, melyekben (32) a szekrényt, (33) ennek fenéklapját jelöli, mely a mozgást egyenletessé tevő rudat támasztja alá. Ezen rudat (34) jelzi, mely két kiszélesített (35) karral van ellátva. Ezen (35) karok csuklósan vannak a (36) ajtóhoz erősítve, (37) a karokat az ajtóval összekötő csuklókat jelöli. A (34) rúd teste a szekrényrész fenéklapjának csatornájában van fektetve, a mint ezt a 13. ábra mutatja. A (35) karok fölnyúlnak a szekrény fölső végéhez és ott az ajtóval össze vannak kötve, a mint ezt föntebb leírtuk. A (34) rúdnak a szekrényfenék csatornájában való rögzítésére (36a) fülek lehetnek alkalmazva. Rendszerint azonban elmaradhatnak e fülek. Ha a szekrény tetemes mélységű, szükségessé válik, hogy a karokat meghosszabbíthatóan rendezzük el, hogy a szekrénnyel való kapcsolat fönmaradjon. A karok meghosszabbítható kiviteli alakja a 13. ábrán (37a)-nál van jelezve. Könyvszekrényeknél, a hol a szekrény mélysége csekély, a karok és a szekrény közti kapcsolat a (37a)-val meghosszabbítható kar mellőzésével is létesíthető. E szerkezet ajtóknál is alkalmazható, melyek vízszintesen vagy függélyesen nyílnak a helyett, hogy a mint az a rajzon is be van mutatva, az ajtót fölemelni és vízszintesen a szekrénybe tolni kelljen. A mozgás egyenletességét biztosító szerkezet működése akövetkező: A (36) 1 ajtó vízszintes helyzetébe van fölemelve, az ajtó végei a (35) karokkal állanak kapcsolatban úgy, a mint ezt a 13. ábra mutatja. Ha az ajtó a szekrénybe tolatik; a két kar egyenletesen mozog el és az ajtó két végét egyenletesen és simán a szekrénybe tolódni kényszeríti. A (34) rúd bármely alkalmas anyagból készülhet, a (35) karok pedig a (34) rúd egyenes részével czélszerűen egy darabból készíthetők. A 15. ábra a (36) ajtót tünteti föl, a mint ez a meg nem hosszabbítható (39) karok külső végeivel csuklók segélyével van összekötve, mely karok a (34) rúddal egy darabból vannak alkotva. Azon esetben, ha a (37b) csuklók az ajtó fölső szélein vannak elrendezve, a (35) meghosszabbuló illetőleg megrövidülő karokat kell alkalmazni, hogy ha az ajtó vízszintes helyzetébe forgattatik és a szekrénybe betolatik, a (39) karok fölső vége által leírt körívek folytán az ajtót ne vezessék olyan magasan, hogy a szekrény tetejébe ütközhessék, illetőleg ahhoz szoruljon. A (37b) csuklók által leírt körív, úgyszintén a részek helyzete, ha az ajtó nyitva van az ábrákon pontozott vonalakkal van jelezve. Az utoljára leírt szerkezet helyett az ajtó egyenletes mozgásának elérésére lehet olyan szerkezetet is alkalmazni, a minő a 16—18. ábrákon van bemutatva, a hol (40) a tetszőleges alakban készült szekrényt jelzi. (41) a párhuzamos, ferde csuklós karokat jelzi, melyeknek egyik vége a hosszirányban menő (42) tolórúdhoz van csuklósan erősítve, míg másik végük egy hosszirányban haladó (43) rúdhoz, mely. (44) ajtósarkokkal van ellátva, melyek körül a (45) ajtó forog és az említett rúd által vezettetik. Ezen (43) rúd az ajtónak, midőn ez kinyitás vagy becsukás czéljából körívben elmozog, útját állja, de ha az ajtó a szekrényből vízszintesen kihúzatik, vagy abba betolatik, a (43) rúd teste előre vagy hátramozog és pedig a szekrény hátfalával párhuzamosan, (46) vezetékeket jelez, melyek a (42) rúd ide-oda tolódása alkalmával azt a szekrény hátfalától eltávolodni nem engedik. A 17. ábrában (47) az ajtót részben nyitva, és részben a szekrénybe betolva ábrázolja. A 16. ábra pontozott vonalai az ajtót a szekrényből részben kihúzva ábrázolják, úgyszintén a (41) csuklós karokat ekkor elfoglalt helyzetükben. A mint az a 16. és 17. ábrákon látható, a (42) rúd hosszirányban mozog ide-oda és a szekrény hátfalával állandóan érintkezésben marad. Ha az ajtó a szekrénybe betolatik, a I (41) karok a (42) rudat eltolják, és az ajtót a szekrény baloldalával (16. ábra) ál-