22569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek előállítására
Megjelent 1901. évi október hó ll-én. MAGY. SZABADALMI Kia HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22569. szám. XII/i. OSZTÁLY. Eljárás műkövek előállítására THOM MATHIESON THOMAS LITOGRÁFUS WOOD-GREENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 8-ika. A jelen találmány mészből készült műkövek előállítására szolgáló olyan eljárásokon eszközölt újításokra vonatkozik, melyeknél a mész szénsavgázzal lesz kezelve. Mésznek szénsavval való telítése általánosan ismert és széltében alkalmazott művelet, mely azonban igen jelentékeny nehézségekkel van egybekötve, miután itt vastag, massiv darabok impregnálásáról van szó. Bár a szénsav az ilyen tömbök külső részeit könnyen áthatja, ennek megtörténte után, a fölületen kemény kéreg képződik, mely a további szénsavfölvételt folytonosan lassítja s végre teljesen meggátolja. E hátrány megszüntetésére alkalmasnak találták, hogy nagy mennyiségű szénsavat engedjenek tetemes nyomás alkalmazásával, elzárt térben, a kőanyagra hatni, azonban ezáltal sem sikerült még eddig tökéletes eredményt elérni. A jelen eljárásnál szintén igen nagy mennyiségű szénsav nyer nagy nyomás alatt alkalmazást, de az előbb említett eljárással ellentétben, melynél a szénsav hatása még nem volt kellően kikutatva és így csupán részleges eredmény volt elérhető, a jelen eljárásnál a szénsav bevezetése akként történik, hogy a gáz a kőtömbökön teljesen áthatolhat és ezeket telítheti. Ezen új eljárás véghezvitelére a meszet, vagy még czélszerűbben tiszta mész és nem égetett mészkövek körülbelül '/s : 3 U arányban készült keverékét ismert módon finom porrá törjük és vízzel, melynek menynyisége úgy van megszabva, hogy a massza épen csak a kövek alakításához szükséges konsistentiáju legyen, megoltjuk. Ezáltal a formálás előtt való szárítás fölöslegessé lesz, ami a gyártásnál tetemes megtakarítást jelent. Legyen itt megemlítve, hogy műkövek előállítására igen alkalmas tiszta meszet osztriga-héjak égetése által kaphatunk, melyek a legtöbb városban gyakorlatilag értéktelen árút képviselnek. Ha a meszet tömbökké alakítottuk, ezeket szokott módon szárítjuk és azután zárt edénybe helyezzük, mely igen magas nyomást bír ki. Ez edénybe már most egyelőre csekély, körülbelül 2—3 atmoszféra nyomás alatt szénsavgázt bocsátunk. E nyomás elegendő arra, hogy a mésztömbökben körülbelül 32° C hőmérséket idézzen elő, E hőfoknak nem szabad észrevehetően csökkenni, mert ekkor a hőnek a külső rétegekben való megkeményedése folytán a gáz benyomúlása a kő belsejébe lassulni kezd. Ezért tehát szükséges, hogy a szénsavgáz i