22568. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lámpa

Megjelent lí>01. évi október hó 11-én. MAGY. gj KIR SZABADALMI IHa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22568. szám. VIl/h OSZTÁLY. Elektromos lámpa SHEABMAN TAMÁS ÜGYNÖK, MINT VAN VLECK JÁNOS JOGUTÓDJA NEW-YOBKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 10-ike. A jelen találmány tárgya oly elektromos izzólámpa, melynél a fénykibocsátó közeget másodrendű vezelö anyag képezi, mely anyag, j mint ismeretes, közönséges hőmérsékletnél az elektromosságot nem vezeti, de izzásba hozva, vezetővé válik, mire a hevítés után rajta átmenő áram a fényt szolgáltatja. | Közelebbről meghatározva, már most a jelen találmány tárgya egy ilyen nem vezető anyagnak egy hevítő lánggal és áramkörrel való oly kombinálása, hogy az áram zárásakor a iáiig fölgyúljon és miután föladatát teljesítette, nevezetesen a másodrendű vezetőt jó vezetővé változtatta, ismét kialudjék. A mellékelt íajzokban: 1. ábra a lámpa oldalnézete, 2. ábra a lámpa metszete, a külső foglalat elhagyásával, a 3. ábra az elektromos áramvezetést mutatja be sémásan. Áttérve mindenekelőtt ezen utolsó ábrára, (a) a tűzálló anyagból, például magnéziából való világító test, míg a fűtőtestet a (b) gázlángzó képezi. A láng helyén két vezetékdrót ér össze, melyek között átugró elektromos szikra szolgál a gázláng meggyújtására, mely egy elektromágnes által nyitott vezetékből tódul ki. Az áram útja a következő: (e) vezeték, (h) kontaktus, (j) vezeték, (d) j elektromágnes, (k) vezeték, a föld ; (j) vezetékből az áram egy része (l)-nél elágazik és az (f) ellenálláson és (p) érintkező drótvégeken keresztül menve, (n)-nél csatlako| zik az (m) földvezetékhez. Az áram által gerjesztett (d) elektromágnes (b) fegyverzetét magához vonzza, mi által (p)-nél a drótvégek szét huzatnak és szikra képződik, mely az ugyancsak a (d) elektromágnes által nyitott gázcsőből kiáramló gázt, meggyújtja ; a láng az (a) világító testet fölmelegíti, mire ez jó vezetővé válik, úgy hogy most már az (e) drótról a (c) elektromágnesen és (o m) vezetéken is megy át áram, mire (c) elektromágnes (i) fegyverzetét magához rántja, és ezzel a (g) csuklós kart csuklója körül elforgatva, a (h) kontaktust megszakítja, mire (o) fegyverzetet (d) elektromágnes elbocsátja és a gázszelep rúgóhatás folytán zárul. A 2. ábrabeli részletes kivitelre áttérve, valamely gázvezetékre csavarolt (1) foglalattól lefelé két (2 és 3) cső ágazik el, melyek alul (4) foglalatba vannak beeresztve. Ez utóbbiban a gáz (5) csövön át (6) Bunsen-lángzóhoz jut, melynek légbebocsátó