22565. lajstromszámú szabadalom • Petróleum izzólámpa

Megjelent 1901()j. évi október lió ti-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22565. szám. n/d. OSZTÁLY. Petroleum-izzól ámpa. WASHINGTON-LICHT-GESELLSCHAFT M. B. H. CZÉG ELBERFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 6-ika. Ezen bejelentés tárgyát egy szénhydro­gének, különösen pedig petróleum haszná­latára berendezett viharbiztos izzólámpa ké­pezi, mely jellemezve van az által, hogy azon tér, melyben az elpárologtatott szén-? hydrogének elégetése történik, alul telje­sen el van zárva, s fölül csakis az elve­zető cső által van a külső levegővel ösz­szeköttetésben; míg a kékláng előállítá­sára szükséges levegő hozzávezetése szívó csövek által történik, melyek egy az égési tértől teljesen elzárt, czélszerűen utóbbi fölött fekvő és az elvezető csövet gyűrű­alakban körülvevő térbe nyílnak, mely tér a küllevegővel több vékony hálóval vagy szövettel befödött nyílás útján közlekedik. Mellékelt rajzon jelen találmánynak egy kiviteli alakja függélyes metszetben van ábrázolva. A valamely magasabban fekvő vagy nyo­más alatt álló olajtartályból hozzávezetett csöppfolyós szénhydrogén, a (d) égő kamra által körülvett (a) elgázosító csőbe jut, melynek (c) nyílása az elcsavarható (b) tű által szabályozható. A (c) kifolyó nyílás fölött egy kis (h) kamra van alkalmazva, melyből egy köz­ponti s két vagy több (k k) oldalcső ága­zik el; utóbbiak egy gyűrűalakú (m) térbe nyílnak, mely az égéstermékeket elvezető (qj csövet veszi körül, s az áttetsző (r) golyó által körülzárt tér fölött fekszik, mely utóbbitól azonban a (p) válaszfal ál­tal van elválasztva. A (c) fuvókából a központi (g) csőbe beömlő elpárolt szénhydrogén injektor­szerű működése folytán az (m) kamrából a (k) csövek útján levegő szívatik, mely a képződött gázzal összekeveredve, a (g) ke­verő cső fölső végén a (d) égő kamrával összekötő (f) oldalcsövön befelé halad, hogy az (a) elgázosító cső körül alkalma­zott lángzókban elégjen. Az égési termékek a (d) lángzók fölött alkalmazott (q) elvezető csövön át a sza^ badba illanak. Mint ezen elrendezésből látható, azon tér, melyben az égés történik, a külső le­vegőtől teljesen el van zárva, a mennyi­ben -utóbbi csakis a (g) keverő cső útján juthat a lángzókhoz és pedig oly mennyi­ségben, mint az a kékláng előállításához megkívántatik. A (q) elvezető csövet körülvevő (m) kamra, melyből a kékláng előállításához szükséges levegő vétetik, a küllevegővel

Next

/
Oldalképek
Tartalom