22559. lajstromszámú szabadalom • Szinpad világítási berendezés indirekt fénnyel
Megjelent 255()j. évi október lió ti-én. MAGY. SZABADALMI lilli. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS íoöH. szam. IX/h. OSZTÁLYSzinpadvilágítási berendezés indirekt fénnyel. FORTUNY MARIANO FESTŐ VELENCZÉBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 2-ika. Ezen találmány tárgya olyan szinpadvilágítási rendszer indirekt fénnyel, melynél a jelentékenyen drágább sárga izzófény helyett, ívfényt alkalmazunk, miáltal meglepő hatású szinegybeolvadásokat, valamint színárnyalatokat érhetünk el, melyek az eddigi egy-egy sor színes izzólámpa által előidézett és ez által igen korlátolt alapszínektől eltérnek. Nem javításról van tehát szó, hanem az eddigi szinpadvilágítás teljes reformjáról, melynél szinegybeolvadást és árnyalatokat előidézni nem lehetett. Pl. vörös izzólámpák alkalmazásánál, a lámpasorozat vörös színében árnyalatokat nem lehet előidézni. ívlámpa alkalmazásánál pedig szinegybeolvadást nem lehet létesíteni azért, mert a szines transzparenternyőket vagy üvegeket egymásután tolják a fényforrás elé. Készítettek és alkalmaztak ugyan dioptrikus gömböket, hogy az ívfényt czélszerübben oszthassák el, mint a szokásos homályos üveggömbökkel, azonban az előállítási költségek és a fénynek változó árnyalatokra való festésével együtt járó nehézségek, azoknak színpadi czélokra való alkalmazását lehetetlenné tették. A találmány tárgyát képező szinpadvilágítási rendszer segélyével ezen összes nehézségeket az által hárítjuk el, hogy a fehér, homályos, szines vagy gyöngített fényt egy többé-kevésbbé homályos, elsötétített vagy festett fölületről reflektáljuk. Mellékelt rajzon az 1. ábra a kivánt szinpadi hatás előidézésére szükséges berendezést mutatja, a 2. ábra a legöngyölíthető szines vagy sötét csíkokkal ellátott fölületet mutatja, a 3. ábra egy az uj világítási rendszerrel fölszerelt színpad hosszmetszete; a 4. ábra a színpad távlati nézete a nézőkkel szemben fekvő oldalról tekintve, az 5. ábra egy a régi világítási berendezéssel ellátott színpad hosszmetszete, a 6. ábra ennek távlati nézete (s) pontról tekintve, mi mellett (p) a fényforrásokat és (q) a reflektorokat jelöli. Ezen ábrákban (a) egy tetszőleges fényforrás (fehér fény); (b) jelöli az (a)-ból kiinduló fénysugarakat, melyek (c)-nél szabálytalanul reflektáltatnak (diffúzió), (g) a parabolikus reflektor, mely a fénysugarakat fölfogja és azokat a (d e) fölület (i i) csíkjára vetíti, (d e) a homályos fölület (pl. festett vagy sötétítet ón, alumínium, papir, selyemszatin stb.), melyczélszerűen az (a) fényforrásból jövő sugár-