22556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan kémlőpapír előállítására, mely egyidejűleg két vagy több chemiai anyaggal szemben érzékeny
Megjelent 1901()j. évi október lió ti-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22556. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás olyan kémlő-papir előállítására, mely egyidejűleg két vagy több chemiai anyaggal szemben érzékeny. CHEMISCHE FABRIK HELFENBERG A.-G. VORM. EUGEN DIETERICH CZÉG DREZDA/M HELFENBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 6-ika. A szükséglet, oly lakmuszpapírt előállítani, mely nem mint a használatos kék papír, csak savakkal szemben, vagy mint az ismert vörös papir csak aljakkal szemben érzékeny, hanem a mely egyidejűleg savakkal és aljakkal szemben is reagál, az úgynevezett «neutrális» lakmuszpapír előállítására vezetett. Ezen a festékanyagnak ibolyaszínű savakban való pontos közönbösítése által előállított papirok azonban azon hátránnyal bírnak, hogy egyrészt kevéssé tartósak, másrészről pedig érzékenységük mindig egyenetlen, amennyiben vagy a savakkal vagy az aljakkal szemben tanúsítanak nagyobb érzékenységet. Nem messze fekszik ettől a gondolat, lakmuszpapírt, valamint más kémlő papírokat minden lehető szin- és kémlő anyaggal előállítani, melyeknél legalább két kémlő réteg egymás mellé, azonban egymástól elkülönítve, keskeny csíkok alakjában van fölrakva. Ez azonban például a vörös és kék lakmusz-festékanyagnál egyáltalában nem lehetséges minden külön eljárás alkalmazása nélkül, mivel a papir likacsosságánál fogva, legyen az bár szűrő- vagy irópapir, a különböző festékanyag oldatok egymásba folynak és ha ez kezdetben mindjárt nem következik is be, a raktáron való fekvés alkalmával mégis csak bekövetkezik a papirrostoknak fokozatos kölcsönös kiegyenlítődése. Ezen hátrány a jelen találmány szerint azáltal kerülhető el, hogy a különböző festékanyag csíkok között a papírra oly anyagból álló keskeny csíkokat rakunk föl, mely anyag a papírt az illető helyen nedvességgel szemben áthatlanná teszi s az egymástól jobbra és balra eső különböző kémlő anyagokat úgyszólván «szigeteli» egymástól. Teljes sikert érünk el, ha paraffint, ceresint, viaszkot, lakkokat stb. általában olyan anyagakat mázolunk föl, ill. itatunk be a papírba, melyek gyorsan száradnak, lehetőleg szagtalanok és közömbösek. A kémlőpapir előállítására rendelt papirt előzőleg egészen vékony szigetelő csíkokkal látjuk el ceresinből vagy általában az említett anyagokból és ezen szigetelő csíkok közé rakjuk föl a különböző kémlőanyagokat. A szigetelő anyagot valamint a kémlő masszát elegendő a papírnak csak egyik oldalára fölrakni, mivel azok úgy is elegendő mértékben átitatódnak. E szerint tehát lehetséges vörös és kék