22535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok, főkép gyantaszappan főzésére

— 2 — segíteni, hogy a gyantaszappant nyomás alatt zárt edényben főzte. Ez által a túlfolyást ugyan elhárította, de újabb hátrányt hozott létre, mely abban áll. hogy már a szabaddá lett szénsav okozta nyomásnál a főzendő massza gázai ki nem szabadulhattak. sőt mi több, a szénsav a gyantába hatolt és forró vízben esak nehezen vagy egyáltalában nem oldható gyantaszappant eredményezett. Hogy tehát piaczképes szappant állíthassanak elő, szükségesnek találták, a szénsavat kifújni, mire azonban a habzás ismét bekövetkezett. A jelen találmány alapját képező eljárásnál azonban elérhetjük, hogy a gyantaszappan és más habzó folyadékok főzésénél a legcsekélyebb veszteség kizárásával, tetszésszerinti hőmérsék mellett, minden mechanikai kavaróeszköz igénybevétele nélkül teljesen homogén terméket nyerjünk. Ezen eljárás lényege abban áll, hogy a főzési proczesszusnál keletkező habot olyan tereken vezetjük át, a hol az a benne lévő gázoktól és gőzöktől megszabadúl, folyékony állapotba megy át és ezen állapotban a főzendő masszához ismét visszavezettetik. Ez által a masszának energikus keveredését és ebből kifolyólag energikus főzését idézzük elő és a mellett tetszés szerinti magas hőmérséket alkalmazhatunk. Egy ezen eljárás véghezvitelére alkalmas készülék az idecsatolt rajzon függélyes metszetben van föltüntetve; a hol is: (a) egy alkalmas edényt jelent, mely a (b) habelvezető csővel van fölszerelve. A (b) cső egy (c) habfölfogó edénybe torkol, mely egy külön (d) csővezeték útján az (a) főzőedénnyel áll kapcsolatban. A (c) habfölfogó edény fölül nyitva lehet, vagy pedig egy (h) búvólyukkal ellátott födéllel zárható el, mely esetben a (c) edény egy alkalmas helyén egy a művelet megfigyelésére szolgáló (g) ablakot alkalmazunk. A (c) edény másik alkalmas helyén ahhoz egy (f) hűtőkészülék csatlakozik. A szóban lévő készülék segélyével az el járás véghezvitele, ha például gyantaszappant főzünk, a következő: Az (a) főzőedényben a hőmérséklet folytonos emelése mellett egy gyantából, szódából és vízből álló keveréket főzünk. A bekövetkező vegyiproczesszus folytán már most egyrészt szénsav fejlődik, másrészt pedig a víz erősen elgőzölög és a levegő eltávozik. Az eltávozó gázok és gőzök erős habzást idéznek elő. A képződő hab a (b) csövön át a (c) edénybe emelkedik. Ha ez utóbbi nyitva van. a gázok a szabadba távoznak, a hab lehűl és a (c) edény aljára leülepszik, a honnan a (d) csővezetéken át a főzőedénybe jut vissza, itt a főzendő masszával egyesülvén azt fölkavarja. Ha a (c) edény zárt, a hab megtett körútja alatt elveszíti a gázokat és gőzöket. Előbbiek az (i) csövön át a szabadba jutnak, míg a gőzök (gyantaszappan főzésénél vízgőzök és étherikus olajok, kátrány főzésnél pedig ammóniák) az (f) hűtőedényben kondenzálódnak és ilyképen hasznosíthatók. Nyilvánvaló, hogy ezen eljárás alapján és készülék segélyével nem csak gyantaszappant és kátrányt, hanem bárminő más habzó anyagot is főzhetünk. Az előny, melyet ilyképen elérünk, egyrészt abban áll, hogy a főzőedényeket csaknem teljesen megtölthetjük a nélkül, hogy külön emelkedési terekre volna szükségünk, hogy továbbá tetszés szerinti magas hőmérsék mellett főzhetünk a nélkül, hogy túlhabzástól és túlfolyástól kellene tartanunk és hogy a főzendő masszának átkavarását minden egyéb mechanikai keverőeszköz igénybevétele nélkül maga a visszafolyó hab teljesíti, úgy hogy egész tömegében homogén terméket nyerünk. Ha, mint például gyantaszappan előállításánál, az elszappanosítási művelethez vezetett vizet a végtermékből vissza kell hogy kapjuk, oly czélból. hogy ez által a szárítóanyag szükséges százalékos mennyiségét meghatározhassuk, úgy elegendő az (f) hűtőben kondenzált víz mennyiséget megállapítani és az annak megfelelő mennyiséget a főzendő masszához hozzáadni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás habzó folyadékok, főkép gyantaszappan főzésére, jellemezve az által,