22505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines hosszsávokkal bíró árúknak körkötőgépeken való előállítására

— 2 — emeli és siilyeszti. Ha azonban valamely (nő) tűt (4. ábra) akként tolunk hátra, hogy annak (nO) orra a (c) zár hornyából kikerül, úgy ezen (no) tű természetesen az illető helyzetében megáll és a (b) zár nélküle mozog tovább. Az (nO) orroknak a (c) zárból való kiakasztását az (f2) tengely körül lengő (f fl) könyökemeltyű eszközli (4. ábra). Az (f fl) emeltyűkkel ellátott (n5) tűk azok, melyek a III. számú szemsorokat (l. és 2. ábra) készítik. Az összes többi (n) tűk oly emeltyűk által kormányoztatnak, melyek a (d dl)-el jelzett alakkal bírnak (3. ábra). A (dl) emeltyüvégek egy az (e) gyűrű kerületén lévő horonyba nyúlnak. Az (fl) emeltyűvégek (4. ábra) a (g) gyűrű által leszoríttatnak és a (h) rúgó által ismét fölemeltetnek. Az (nl).. . (nl2) tűk fölemelési és sülyesztési módja az 5. ábrán látható. Az (nl) tű legmélyebb (nyugalmi) állásában áll. Az (ii2), (n3), (n4), (116), (n7), tűk fölemelkedő, az (n8), (u9), (nlO), (nll), (nl2) tűk lesiilyedő mozgásban vannak. Az (nő) tű ezen mozgásban nem vehetett részt, minthogy (nO) orra mint az a 4. ábrán látható a (c) gyűrű hornyából ki van akasztva. Ez az oka annak, a miért az (n5) tű az 5. ábrán a többinél mélyebben áll. Az 5—8. ábrán a fonálvezetők (k), (1), (m), (ml)-gyel vannak jelölve. Ezen fonálvezetők mindegyike az (n) tűk horgaiba más-más fonalat fektethet. A rajzon azonban csak a (k), (1) fonálvezetők vannak egyegy fonállal föltüntetve. Az (m), (ml) fonálvezetők tehát üresen járnak. A fonálvezetőket vagy mély állásban működtetjük, mint a (k)-t (5. és 7. ábra), vagy magas állásban, mint az (l)-et (5. ábra). A munkafolyamat alatt mindenik fonálvezető (1), (m), (ml) ((). ábra), vagy (k), (m). (ml) (8. ábra) nyugalmi helyzetéből (k) (6. ábra), vagy (l) (8. ábra) munkahelyzetébe hozható. A következőkben az 1. és 2. ábrán föltüntetett különböző szemképzések létesiilése meg van magyarázva. Az 1. ábrabeli szemképzéshez az 5., 8., 9. ábrák, a 2. ábrabeli szemképzéshez az 5., 6., 7. ábrák tartoznak. Tegyük föl, hogy a magasan álló (1) fonálvezető (5., 9. ábra) munkahelyzetébe van hozva, azaz a tű körön kívül áll (8., 9. ábra) [a tétlen (k), (m), (ml) (8. ábra) fonálvezetők a tű körön belül maradnak]. Ezen föltevés mellett az (1) fonálvezető (w) fonalát ilyformán (5. ábra) csakis az (n2), (n3), (n4), (116), (n7) tűk horgaiba fekteti. Az (n5) tűk horgait azonban a (w) fonál nem érinti. Az (nő) tű horgos vége ugyanis nemcsak mélyebben áll (ő. ábra), hanem annyira kifelé van fordítva, hogy a (w) fonál (8. és 9. ábra) az (nő) tű horga mögé fekszik. Ha ezután a tűk visszahúzatnak, úgy az újonnan elibök fektetett (w) fonalat ismert módon az előző szemsor régi szemein keresztülhúzzák; csakis az (nő) tű erre nem képes és addig helyt áll, míg az (f) emeltyű (4. ábra) az (nO) orrot ismét a (c) gyűrű hornyába befekteti. Ily módon keletkezik az I. ábrán látható szemképzés. Az 1. ábrán fölismerhető, hogy a III. számú szemsorban lévő 2. számú kék fonál az (nő) tű által (9. ábra) addig tartatott vissza, míg a vörös fonál (w) (9. ábra) kétszer (t. i. a (3) és (4) szemsorokba) az (nő) tű mögé helyeztethetett. Ennélfogva a III. sor 3. és 4. számú fonalai (1, ábra) az árú hátsó oldalán fekszenek, a 2. számú kék fonál hosszú szeme által elfödetnek és ezért élőiről nem láthatók. Az (f) emeltyű (4. ábra) az (nO) orrokat csak akkor akasztja ismét a (c) zár hornyába, midőn az 5. számú kék fonál ismét dolgozni kezd, mire az (nő) tű ugyanoly módon működik, mint a többi tűk. A 2. ábra szerinti szemképződés hasonlóan létesül, mint az 1. ábrabeli szemképződés. A mechanizmusok működési módja az ő., 6., 7. ábrákon van föltüntetve. Az 1. ábrán föltüntetett esetben a magasan álló (1) fonálvezető működött, mely esetben a (w) fonál (5., 9. ábra) az (nő) tű horga fölött ment el. Most azon eset tárgyalandó, midőn a fonálvezető mélyen áll, (k) (ő. és 7. ábra). Ez esetben a (vvl) fonál nem megy el az (nő) tű fölött, hanem annak horgába befekszik. Minthogy azonban az