22486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás marhasó brikettek előállítására
Megjelent 1901. évi október lió 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LET RAS 22486. szám. X/e. OSZTÁLY. Eljárás marhasó-brikettek előállítására. DETSINYI FRIGYES DROGUISTA BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 márczius hó 23-ika. Jelen találmány tárgya denaturált marhasóbrikettek előállítására vonatkozik és czélja az, hogy a nyers darabos marhasó (nyalósó) forgalomba hozatalát, mely emberi élvezetre is alkalmas és így gyakran visszaélésre ad alkalmat, be lehessen szüntetni. Briketteket az úgynevezett vörös marhasóból eddig is próbálták ugyan előállítani, de mindig úgy, hogy bizonyos organikus kötő (ragasztó) szereket kevertek a sóhoz, mint pl. a gummiféléket, dextrint stb., mi a brikettek előállítási árát lényegesen növelte, ez a körülmény pedig olyan czikknéi, mint a marhasó, melynek legfontosabb kelléke az olcsóság, nagyon hátrányos. Jelen találmány már most azon az ismert tényen alapszik, hogy az őrölt kősó, nedves állapotban igen könnyen összeáll és szilárd darabokat ad. Ha már most a nedves konyhasóban rejlő ezen kőtőerőt tömör brikettek előállítására akarjuk kihasználni, nem kell egyebet tennünk, mint a megnedvesített konyhasót alkalmas sajtókban kellő nyomásnak alávetni, és azután megszárítani. Minél nagyobb nyomást alkalmazunk, annál tömörebb lesz a brikett. Ezek a brikettek száraz levegőn igen jól eltarthatok, azonban nedves helyen a konyhasó ismert hygroskopossága folytán idővel elmállanak, illetve szétfolynak. Ha tehát nem hygroskopos briketteket akarunk kapni, czélszerú az őrölt sóhoz olyan anyagokat keverni, melyek a só szemcséket a nedveség ellen mintegy védő burokkal veszik körül. Az ilyen anyagokból csak igen kevés szükséges, mert nem hivatásuk kötőanyag gyanánt szolgálni, hanem csak igen finom védőburkot alkotni a sószemcsék körül, miért is az őrölt vörös marhasó megnedvesítésére ez esetben tiszta víz helyett a kitűzött czélra alkalmas anyagok igen hig oldalát használjuk. A dolog természetéből folyik, hogy ilyen körülmények között csakis oldott anyagok alkalmasak a sóbrikettek hygroskoposságának megszüntetésére. A jelzett czélra igen alkalmasnak bizonyultak pl. az alkáliszilikátok (víziiveg), melyekből 0-1—1°/0 teljesen elegendő a jelzett czél elérésére. Alkalmazhatunk azonban más olyan vízben oldható sókat is, melyek nem hygroskoposak és a levegőn el nem mállanak, mint pl. a gipsz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás denaturált marhasóbrikettek előállítására, jellemezve azáltal, hogy a
