22478. lajstromszámú szabadalom • Újítás szabályos csőalakú árúk előállítására szolgáló kötőgépeken
- 3 — forgása által a megfelelően beállított tűk működésbe vagy működésen kivül helyeztetnek, minden lengés alkalmával, azon czélból, hogy :i szemszaporító tűk működésbe hozatala alkalmával az árúban- meg akadályoztassák hézagoknak vagy nyílásoknak keletkezése. Mindenekelőtt ezen hengerek szerkezetét, működésüket, valamint azon módot fogjuk ismertetni, a mely szerint azok a szemszaporító tűk munkaállásba való emelését eszközlő tűemelők működését ellenőrzik s csak ez után fogunk azon mechanizmus tárgyalására áttérni, mely ezen hengereknek a kivánt mozgásokat kölcsönzi. Hivatkozással a 7—13. és 14. ábrákra a mellső tűsor szaporító tűinek működését ellenőrző hengerpár közül (15) az alsó és (16) a fölső henger, míg a hátsó tűsor szemszaporító tűi működésén ellenőrzésére szolgáló hengerpárnál (17) az alsó és (18) a fölső henger. Mindenik henger különböző hosszúságú kiszökésekkel és bemélyítésekkel bír, hol az egyik hengeren alkalmazott kiszökések megfelelnek a másik hengeren lévő bemélyítéseknek. Ezen kiszökések és bemélyítések különböző módon hozhatók létre. Az ábrákon bemutatott kiviteli alaknál ezen kiszökések és bemélyítések a következőleg hozatnak létre: Mindenik hengernek egyik fele része nagyobb átmérővel készíttetik, mint a másik fél része. Ezután a kisebb átmérővel bíró szakaszhoz egy vagy több toldatot erősítünk hozzá, melyek a henger fölületről kiemelkednek s ez által egyszersmind a bemélyítések is előállanak. Viszont a nagyobb átmérővel bíró szakaszon a szükségnek megfelelő számú bemetszést alkalmazunk, a bemélyítések kiképzése végett, miközben természetesen egyszersmind a kiszökések is létrehozatnak. Ha szükségesnek látszik, úgy a hengerek középső szakasza, a hol a kiemelkedő és bemélyített szakaszok a legszabálytalanabbul vannak elrendezve, esetleg külön karmantyú alakjában készíthető, a mint ez a 19. ábrán (150 ós 160)-nal meg van jelölve. Amennyiben a hengereknek szakaszos forgást kell végezniök, ennek megfelelően a 13. és 14. ábra szerint, hol a hengereknek kiszökő, ill. kiemelkedő részei vannak föltüntetve, ezen kiemelkedő részek több hoszszanti szakaszra vannak fölosztva, mely szakaszok száma megfelel azon részfordulatok, számának a melyet egy-egy hengernek a teljes körülforgásig szakaszosan meg kell tennie. A hengerek ezen szakaszos forgásának száma szükségszerűen függ a kötendő árún eszközlendő bővítések nagyságától. A jelen esetben föltesszük, hogy a hengereknek hat szakaszban való körülforgásával képesek vagyunk a szükséges szembővítéssel, ill. fogyasztással bíró árúk előállítására. Ennek megfelelően a 13. ábrán látható (15) henger hat (al a2 a3 a4 a5 a6) kiemelkedő szakasszal bír, melyek különböző hosszaságban nyúlnak végig a henger köpenyfölületén, míg viszont a (16) henger hasonlóan elrendezett öt (all al2 al4 aló al6) kiemelkedő szakasszal bír. Ezen kiemelkedő szakaszok kölcsönzik a tűemelőknek azon szükséges lengő mozgást, melyeknek segélyével azok a szaporítótűket a működésnek megfelelő állásba emelik, vagy abból eltávolítják, még pedig oly módon, hogy a (15) hengeren lévő kiemelkedő részek a tűemelők segélyével a megfelelő szaporító tűket a munkahelyzetbe állítják, míg a (16) hengeren lévő kiemelkedő szakaszok a tűemelők közvetítésével a megfelelő szemszaporító tűket eltávolítják munkaállásukból. Mindkét henger egyenlő sebességgel. de ellenkező értelemben forog, úgy hogy például az (al) kiemelkedő szakasz a hengerek forgása közben egyszer szemközt esik a másik hengernek (all) kiemelkedő szakaszával s a mint ezen kiemelkedő részek a forgásnak egy-egy szakaszánál egymással összeesnek a megfelelő forgási szakaszoknál a többi kiemelkedő, ill. bemélyített részek is. Ily módon a kiemelkedő (a2) szakasz szembe kerül (al2) szakasszal, (a4) az (al4)-gyel, (a5) az (alö)-tel, (a6) az (al6)-tal. A fölső (16) hengernek kiemelkedő (al5) szakaszán alkalmazott (a150) toldat, mely magasabban áll, mint a többi kiemelkedő részek, arra szolgál, hogy azon