22475. lajstromszámú szabadalom • Gombkészítő gép

15 -beállítható legyen, úgy hogy ez a szán a hüvelyhez közelebb legyen hozható, a mi elérhető az által, hogy a (320) forgattyún exczentrikusan elhelyezett (370) peczket forgatjuk. A gomblemezeket a hüvelyekhez vezető (s) bevezető készülék (40., 41., és 42. ábra) következőképen van szerkesztve, és működik. A készülék, mint látható, áll a forgó (371) bevezető korongból, mely kerületén egy sorozat (372) nyílással van ellátva, melyekbe a gomblemezeket alkalmas módon elhelyezzük. Ez a korong a (375) csúszóállványon elhelyezett (374) fogaskerékbe kapaszkodó (373) fogaskerék által forgattatik. A (371) korongon belül a rúgók által működtetett (386) orsósorozat van elhelyezve, melynek orsószáma a (372) nyílások számának felel meg és az orsók külső végei ezen nyílások mellett fekszenek. A (374) fogaskerék (387) tengelyén a lengő (388) emeltyű van elhelyezve, mely a rúgó által működtetett (389) zárókilincscsel van ellátva, melynek egyik vége a (374) fogaskerék fogazott kerületébe kapaszkodik. A (388) emeltyű ellenkező végével az ide-oda mozgó (390) rúd áll összeköttetésben, mely ha fölemelkedik, a (389) zárókilincset arra indítja, hogy a (374) fogaskereket egy foggal forgassa, miáltal ennek megfelelően a (373) fogaskerék és a (371) korong is egy lépéssel forog. A (371) korongnak az egymásután következő lépéseknél végzett útja elegendő arra, hogy a (372) nyílásokat egymásután a szomszédos hüvelyek előtt körülvezesse olyan helyzetben, hogy egy-egy gomblemezt a hüvely pofáinak adjon át. Mint már leírtuk, a kézzel hajtott (i) tengely a (17) peczkes tárcsával van ellátvg, a bevezető szerkezet hajtására; a (391) szíj vezet erről a (392) kerékhez, mely a (394) tartókban elhelyezett csapágyakban fekvő (393) tengelyen ül. A (393) tengelyen ül a (395) kettős bütyök, mely bütyök, alakú kerülettel és ezenfölül a (396) bütyökmélyedéssel bír. A lengő (397) kar alsó végén a (398) peczekkel, illetve görgővel van ellátva, mely a (396) mélyedésbe nyúlik. A bütyök forgása idézi elő a kar lengését, mely (399)-nél föl van függesztve. Ezen kar fölső vége (400) újjal, illetve karimával van ellátva, mely a (386) orsók belső végei közé a (371) korong közepébe nyúlik. A (401) visszahúzó rúgó a (397) kar egyik végét a (402) szánnal köti össze, mely a (371) bevezető korongot és a (373) és (374) fogaskerekeket hordja és úgy van elrendezve, hogy a (d) asztalon lévő rögzített (404) állvány (403) nyílásában csúszik. Ha a (397) kar működik, ez először is meghúzza a (401) rúgót és ez által a (402) szánt és a bevezető korongot a hüvely felé húzza. A mint a bevezető korong találkozik a hüvellyel, annak további előhaladása meg van akadályozva, azonban a (397) karnak további mozgása a (400) karimát a (386) orsó szomszédos végéhez szorítja, hogy ezt kifelé lökje és ezzel a gomblemezt a hüvely megfelelő (372) nyílásába a pofák közé löki. A (397) kar ellenkező irányú mozgásánál ez a (405) peczekbe ütközik, hogy a (402) szánt viszszalökje. A (390) rúdnak fölfelé való mozgását az által hozzuk létre, hogy ennek alsó vége lefelé egy lengő (406) emeltyűhöz ér, mely a (408) karon (407) tengely körül leng a (396) bütyöklemez perifériáján. Világos, hogy miután a hajtószerkezet lépésenként mozgatja a tornyocskát, hasonló lépésenként! mozgást kell végezniök a különböző fúrókészűlékek forgó hengereinek is. Ha, mint a mellékelt rajzokon, a gép tizenkét hüvellyel van szerkesztve, a (8) korong tizenkét kerületi bemetszéssel bír és a tornyocskát minden lépés után a (16) csapszög rögzíti, minthogy a tornyocska tizenkét (409) kivágással bír, melyekbe a csapszög beléphet. Hasonlóképen a (271) fogaskerék tizenkétszer annyi foggal bír, mint a (272) fogaskerék, úgyhogy a (271) fogaskerék teljes fordulatának egy tizenkettedrésze illetve ennek egy lépésnyi mozgása a (272) fogaskerék teljes fordulatát hozza létre. A (166) fogaskeréknek