22470. lajstromszámú szabadalom • Rostély fűrészpor tüzeléséhez
Megjelent lí)01. évi október lió 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22470. szám. V/©'2. OSZTÁLY. Rostély fűrészpor tüzeléshez. LORENC VICTGR ÉS LORENC VLADIMÍR GÉPÉSZMÉRNÖKÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 13-ika. Fűrészpor eltüzelésére eddig közönséges alsó, kihúzható, vízszintes salakrostéllyal ellátott lépcsős szénrostélyokat szoktak beépíteni, melyek túlságosan salakozó szenek nagy széttörhetetlen salakcsomóinak kiszedhetősége és egyéb kívánalmak folytán keletkezvén, e czélra alig használhatók. Még kevésbbé lehet szó arról, hogy az ilyen tüzelések a fűrészpornak különleges tulajdonságaiból folyó előnyöket kihasználhatnák. A gőzfűrészek legtöbbjében a kémény füstölésén és szikrán kívül, gyakori viszszafüstölés lép föl a kazánházban, úgyszintén a tüzelőajtó kinyitásakor tűzveszélyes lángkicsapkodás áll elő. E helytelen szerkezetnek kevésbbé köztudomású, de jelentékenyebb hibája a tüzelőanyag határtalan pazarlása, mely okból a termelt értéktelen fűrészporon kívül fát, illetve szenet kell égetni. Mindezeken kívül meglepő e szerkezetnek csekély tartóssága. Mind e hátrányok a léghuzam helytelen elosztásából erednek, a mennyiben az alsó, kihúzható rostély, hátulsó födetlen nyílásain akadálytalanul oson be a hideg levegő közvetlenül a kazánhuzamokba, és így a ferde lépcsőn izzó fűrészportömegnek alig jut léghuzam, a mi egyenes oka a fönt említett visszafüstölésnek, lángkicsapkodásnak és a csekély oekonomiának, továbbá az elől bekövetkező, jóformán holt izzás okozza az öntöttvas-részek elégését és elrepedését (lépcsők, tölcsér, ajtó) és az esetleg alkalmazott kovácsoltvas össze-vissza görbülését. A fűrészpor azon tulajdonsága folytán, hogy nagy vastagságokban és lassan égetve sem alkot salakcsomókat, salakleengedő rostélyok alkalmazására semmi szükség nincsen, helyette tehát, a mint ez az 1. ábrában látszik, a meredekebb lejtésű (b) rostélyrészt alkalmaztuk. Ugyanitt pontvonalzottan van jelölve az eddig szokásos vízszintes rostélyrész, melyet a lépcsőrostélyon lecsúszó tüzelőanyag rendszerint nem lep el teljesen, vagy ha igen, nem mindenütt a kellő vastagságban. Az általunk alkalmazott meredekebb (b) lépcsősrostélyrész elrendezése esetében a hamü a legalsó (c) rostélylépcsőről az alatta körülbelül 20 cm.-nyire alkalmazandó (e) épített padkára omlik és ott kúpalakban helyezkedik el, légfölösleg a rostély alján tehát egyáltalán nem keletkezhetik. Ugyanezen (e) padkára vannak az (a) lépcsőtartó, rudak ala-