22447. lajstromszámú szabadalom • Gyorskifogó

Megjelent 1901. évi szeptember hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 22447. szám. XX/d- OSZTÁLY. Gyorskifogó. FALÁBÚ LÁSZLÓ NYERGES ÉS SZÍJGYÁRTÓ SZEGEDEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 28-ika. Jelen találmány tárgyát képező gyorskifogónak azon nagy előnye van az eddigi ilynemű készülékek fölött, hogy a megvadult lovat egy kézmozdulattal úgy lehet kifogni, hogy a lovon a kantáron és gyeplőn kívül semmi sem maradjon meg. Míg tehát az eddigi ilynemű készülékeknél a kifogott ló a hámfát is és az összes szíjazatot magával vitte, addig jelen gyorskifogónál ezen részek mind a kocsin maradnak, úgy hogy a megvadult és kifogott ló megsérülése is teljesen ki van zárva. A találmány lényege abban áll, hogy a szügyszíj és a hasszíj egy zsinór vagy szíj segélyével a kocsiról nyitható zárakkal van ellátva, mely záraknak nyitásával egyidejűleg a gyeplő karikák is kiugranak a kápából, úgy hogy a ló egészen szabaddá válik és a kantár és gyeplő kivételével az egész szerszám a kocsin marad. (9. ábra). Mellékelt rajzon jelen találmány tárgyának egy foganatosítási alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábra szügyszíj és hasszíj (heveder) zárjainak oldalnézetét tünteti föl, zárt állapotban, a 2. ábra az 1. ábrának X—X vonal szerinti metszete, a 3. és 4. ábra a nyitott szügyszíjzárnak két részét tünteti föl, az 5. ábra a gyeplőkarika megerősítésére szolgáló szerkezetet ábrázolja fölül nézetben, a 6. ábra a gyeplőkarika elölnézete, a 7. ábra az 5. ábrának Y—Y szerinti metszete, a 8. ábra a jelen találmány szerint szerkesztett szerszámmal fölszerelt lovat mutatja, végül a 9. ábra a kifogott lovat vagyis a szerszámot nyitott zárakkal ábrázolja. A szügyszíj, mely (a)-nál ketté van választva, tehát két (b) és (c) részből áll, (1., 2, 9. ábra) egy zárral van ellátva, melynek egyik része a (b), másik része pedig a (c) szíj végére van erősítve. A (b) szíjra erősített zárrész áll egy (d) lemezből, melyre egy (e) kengyel van erősítve. A (c) szíjra erősített zárrész áll az (f) lemezből, melyre egy (g) lemez úgy van ráerősítve, hogy ez a (h) retesznek vezetékét képezi, miért is az alábbiakban csak (g) vezetéknek lesz nevezve. A (g) vezetékben még egy (i) tekercsrúgó is el van helyezve, mely a (h) reteszt állandóan a nyíl irányában tolja (2. ábra). Az (f) lemez a (d) lemeznek (e) kengyele részére, közvetlenül a (g) vezeték előtt át van törve; ezen (k) lyuk (4. ábra) előtt czélszerű még egy keskeny (j) kengyelnek az alkalmazása is.