22431. lajstromszámú szabadalom • Plüsskötés
— — - --••*- i. iJni i"r*nrT* |i j j. , .jjMBirorrTTT **". IL11J Jl — 2 tatja, hol a bolyhfonalak könnyebb áttekintés czéljából elhagyattak. 17. és 18. ábrák egy másik kötés keresztmetszeteit (első és második bordaköz) mutatják, a hol a bolyhfonalak elcsúszását azoknak egy alaplánczfonalon való elrendezése által akadályozzuk meg. 19. ábra a fölső szövetet belülről nézve, végül 20. ábra az alaplánczfonalak kötését mu- ( tatja, hol a bolyhfonalak nincsenek berajzolva. A 13—16. ábrák egy olyan kötés példáját mutatják, melynél a bolyhfonalak elcsúszását azáltal akadályozzuk meg, hogy e czélból több alaplánczfonalat használunk. A 14—20. ábrákban föltüntetett kötésnél a bolyhfonalak elcsúszását ezeknek az egyik alaplánczon való elrendezése által akadályozzuk meg. A mint az a 15. ábrán" látható, a szöveten hibás helyek ott képződnek, azaz a bolyh- j fonalaknak az alapfonalakon való elcsúszása ! ott következhetik be, hol az (i) bolyhfonal ! a (d) alapfonallal együtt az (1) és (3) vetü- | lékfonalakkal össze van kötve. Hasonlóan történik ez a 17—20. ábrákon j bemutatott mintáknál, hol az (f) bolyhfonal ! a (b) alapfonallal a (7) és (12) vetülék-fonalakon találkozik. Mindkét példában egy és ugyanazon bordaközbe mindig csak egy bolyhfonalat húzunk a hozzátartozó alapfonallal, azért, hogy az említett bolyhfonalnak az alapfonal fölött való elcsúszása megakadályoztassák. Ez okból czélszerű a bordafogakat igen sűrűn alkalmazni, melyek az amúgy is lazán sodort bolyhfonalakat erősen dörzsölvén, kóczosokká lesznek, ami a szövést fölötte megnehezíti és sok esetben csaknem lehetetlenné teszi. Mindezen hátrányokat a diagonális kötés által teljesen elhárítjuk, és mindazon helyeken, hol a bolyhfonal és az alapfonal egymást keresztezik, feszes bekötést nyerünk és ezáltal elérjük, hogy fél oly sűrűn elrendezett bordafogakkal ugyanazon eredményt nyerjük. Épen úgy használhatjuk a 3. ábra szerinti három kötésű fonalgókötést a 2. ábrában, hol a bolyhfonal az alapfonallal a bolyhkötés pillanatában sehol sem köttetik be, hanem a bolyhfonal az alapfonallal kétoldalt szilárdan bekötöttnek tekinthető. SZABADALMI IGÉNY. Pliiskötés, azáltal jellemezve, hogy egyetlen diagonális fonalgóval bekötött alapból áll, és minden egyes bolyhfonalat mindkét szemközti oldalról oly feszesen köt be, hogy a bolyhfonalak elcsúszását már maga az alap kötése megakadályozza. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN
