22409. lajstromszámú szabadalom • Szivarkagép
- 4 -tonos csövet képez. Az említett (fl2) szivattyút a főtengely a (16) bütyökkorong segélyével (22. ábra) az egyik irányban működteti, míg a másik irányban való hajtást az (f 11) rúgó végzi; ezen szivattyú a levegőt az (flO) kamrából és az űrös (f) orsókból kiszívja, mialatt az orsók a papirkészlet alatt haladva avval érintkezésbe jönnek; ez által a legalsó lap az orsó köré tekertetik és vele együtt elforgattatik. Az (FI) korong tengelyét képező csap űrös és rajta a (G) tengely jár át, mely egyik végén a (Gl) homlokkereket hordja, mely valamennyi (f) orsón elrendezett kis fogaskerékkel kapcsolódik; a (G) tengely, másik végén, a (Gx) fogaskerékkel vagy fogazott ívvel van ellátva, mely viszont a (G3)-nál (8. ábra) csapágyazott (G2) fogazott ívvel kapcsolódik. Ezen ívet forgás közben a (g) rúd hozza működésbe, mely az (A) talplemezen átnyúl, a hol csuklósan van a (gl) kar végéhez erősítve. Ezen, a (g2) görgőt hordó kar a (14) bütyökkorong kerületén vezetődik és a bütyökkorong és a (gS) rúgó együttes működése folytán emelkedik és leszáll. Világos, hogy az orsók, mialatt az (FI) korong tengelye körül forognak, saját tengelyük körül is gyors forgó mozgást végeznek. Az (FI) korong, a mint már említettük, szakaszosan mozog, a mennyiben az az (Al) főtengely minden fordulatánál egy negyed forgással vitetik tovább, minden egyes forgás között rövid vesztegléssel. Az orsók tehát a korong mozgási pályájának ugyanazon pontjaiban jönnek nyugalmi állásba, mely állásokhoz közel a rúgóhatás alatt álló (H) kés van elrendezve (11. ábra), mely a később leírandó föltételek mellett arra szolgál, hogy az előtte veszteglő (f) orsót körülfogja és ennek hosszán végig mozogjon. A kés a derékszögű harántmetszetű (Hl) rúd egyik végéhez van erősítve, mely arra szolgál, hogy a (H2) vezetékben úgy oldalt, mint hosszirányban is elcsuszhassék. A (Hl) rúd fölső oldalán egy másik (H4) rúd fekszik föl, mely a vezetékben megfelelően van megerősítve és a hosszmozgásban szintén részt vesz. A (h) peczkek, melyek a fölső rúdban lévő rézsútos llasítékokban vezettetnek, az alsó rúdból fölfelé nyúlnak, míg a (H5) kar (4. ábra) a fölső rudat a (H6) kar egyik végével köti össze, mely utóbbi a talplemez alatt (h3)-nál (1. ábra) csuklósan van megerősítve, ezen kar alsó vége a (h2) görgőt hordja, mely az (5) biityökkorong hornyába nyúl. Az (NI) állványban (24. ábra) elrendezett (N) csapon az (N2) dob van elhelyezve, mely kerületéhez közel számos, egyenlő távolságban elrendezett, az (f) orsókkal egyenlő átmérőjű (n) csatornával van ellátva. A dobon az (nl) zárókerék (10. ábra) van kiképezve, mely az (n) kamarák számával egyenlő számú foggal van ellátva, melyekbe a villaalakú (n3) emeltyűvel összekötött (n2) zárókilincs kapaszkodik, mely emeltyű a talplemezen átnyúl és a főtengelyt körülfogja. Az ezen emeltyűn lévő (n4) görgő a (11) bütyökkorong kerületéhez illeszkedik; az (n6) rúgó a részek érintkezésének fentartására szolgál. A főtengely minden fordulatánál a zárókerék egy foggal halad előre és az (n) kamrák mindegyike forgás közben az említett orsók «simító helyzetével» egy irányba hozatik. Tanácsos az (N2) dobot az (n8) fék (4. ábra) vagy egyéb szerkezet segélyével minden kelletlen elmozdulás ellenében biztosítani. Az (i) csapágyakban az (I) tengely van elhelyezve, mely egyik végén az (II) korongot hordja, melynek homlokoldalában négy sugárirányú (i2) hasíték (2. ábra) és a hasítékok közt, de a korong palástján négy egyenlően ívelt homorítás van elrendezve. Ezen homorítások sugarai az (13) tengelyen elrendezett, második (12) korong sugarával íl. ábra) egyenlők, mely korongot a főtengelyen ülő (2) kerék az (i4) lánczkerék és ezen futó láncz közvetítésével hajt. Ezen korong palástján szintén egy ívelt homorítással van ellátva, melynek sugara az (II) korongéval egyenlő. A két tengely oly távolságban van egymástól, hogy a második, az (12) korong kerülete az (II) korongnak egyik homorításába illik,
