22376. lajstromszámú szabadalom • Önműködő utántöltő szerkezet folyadékos gázórák számára

Az 1. és 2. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a (4) bevezető csőben záró közeg gyanánt az (5) csap van elrendezve, még pedig, hogy jobban hozzá férhessünk a csőnek külső szabad részében; magától értetődik azonban, hogy a csapot akár az (1), akár a (2) tartályon belül is rendezhetjük el. Az (5) csap kúpja, mely oly czélból, hogy kis elforgatásnál is már aránylag nagy átömlést érjünk el, előnyö- I sen hosszú átömlési nyílással van ellátva, a mérő térben lévő (7) úszóval közvetett összeköttetésben áll. A csapkúpra erősített (8) emeltyűkar a (9) rúddal van öszszekötve, mely egy nyitott (10) csövön át -a mérő térbe nyúl és ott a (11) kétkarú emeltyűnek egyik karjával van összekötve; a (11) emeltyű másik karja a (12) rúd segélyével a (7) úszóval áll összeköttetésben. E szerkezet működése már most a következő: Ha a víz tükre a mérő térben és a mellső szekrényben sülyed, a (7) úszó is sülyed és az (5) csapot megnyitja. Egyidejűleg a (3) cső alsó nyílása is szabaddá válik, úgy hogy az (1) tartályba gáz áramolhat be. Ennek következtében a (4) csövön át a mellső szekrénybe víz folyik be, mindaddig, míg az emelkedő úszó a csapot ismét el nem zárja. Ha a (3) cső a rajzban föltüntetett módon a víztükörbe torkol, akkor az a záró közeget a vízbeömlés szabályozásában támogatja, mert ez esetben még nyitott csapnál sem folyhat le víz, ha a (3) cső nyílása a víztükörbe merül. Ha a (3) bevezető cső a víztükör fölött torkol, akkor a tartaléktartályba a gáz állandóan átáramolhat és akkor csak az úszó szolgál szabályozó közeg gyanánt. Ha bármily körülmény folytán a mérő térbe és a mellső szekrénybe fölös mennyiségű víz ömlött be, akkor az úszó a fokozott fölhajtó erőnél fogva a csapot csak még hatásosabban zárja el. Ajánlatos a záró közeget az emeltyűszerkezetnek összes szabad részeivel együtt egy, ólombiztosítékokkal elzárható (13) szekrénnyel körülvenni, hogy illetéktelenek hozzáférhetése és általában minden külső befolyás ellen megvédjük. A tartaléktartályt minden oldalán tömítetten zárt és csak egy töltő csővel ellátott szekrény gyanánt képezzük ki. Az úszó az emeltyű elhagyása esetén közvetlenül a (9) rúdra hathat, mely esetben azt gázveszteség elkerülése czéljából a megfelelően méretezett (10) csőben ren-I dezzük el. Közvetlenül a csapkúpra az úszó akkor hathat, ha a csapot a mérő téren belül rendezzük el. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az (5) szelep szolgál záró közeg gyanánt, mely itt közvetlenül a bővebb (4) bevezető csőben van elrendezve és az ugyancsak ezen csőben lévő (9) rúd segélyével a (7) úszó által befolyásolt (11) emeltyűvel összekötve. Ezen ábrákban azonkívül még egy oly berendezés is van föltüntetve, melynek czélja az, hogy a megtöltött vízzsák okozta káros befolyásokat és üzemzavarokat megakadályozzuk. A (14) vízzsák ugyanis a (15) csövön át a mellső szekrénnyel közlekedik, mely (15) csőből a (16) cső a mérő térbe ágazik el. Ha bármily körülmény folytán, pl. az (5) záró közeg megsérülése vagy a mérő térben uralkodó nyomás csökkenése folytán a mellső szekrénybe a szükségesnél több víz ömlött be, akkor a fölös víz a vízzsákba ömlik, mely fokozatosan annyira megtelhet vízzel, hogy a mérő tér és a mellső szekrény közti összeköttetés megszakad. Ezt meggátlandó, a vízzsákban lévő víz emelkedését bizonyos magasságban megszakítjuk. E czélból a (3) nyomáskiegyenlítő csövet a mellső szekrényben lévő víz tükre alá hosszabbítjuk meg és ezen részt a (17) csővel vesszük körül, mely a mellső szekrényt a vízzsákkal összeköti. Ha már most a víz a (14) vízzsákban a (3) nyomáskiegyenlítő cső alsó nyílásáig emelkedik és ezt elzárja, akkor, minthogy az (1) tartályba gáz nem áramolhat be, a (2) mellső szekrénybe még akkor sem ömölhet át víz, ha az (5) záró közeg meg van rongálva; a vízzsákot tehát ennek következtében nem lehet túltölteni. A gázóra az-